EÖRSI LÁSZLÓ (1955- )

Cikkek, tanulmányok

  • 2006.09.22. Heti Világgazdaság, E.L.: Mansfeld-kép

  • 2000.01.31. Népszabadság, E.L.: Kisgazdapárti alelnök üdülése a festői Floridában
    (Az „igazi” cím: Florida, paradicsom)

    Lányi Zsolt Bánkuty Géza floridai lakásán üdül feleségével. Vajon mi lesz ennek az ára? Bánkuty most dandártábornok akar lenni. 1957-ben együttműködött Szabó Miklós titkosszolgával, ’56-os tevékenységéről hamis dolgokat állít. Elvállalta az 1956 igazsága című könyv kiadását, amelyben a szerző a forradalmat összemosta az antiszemitizmussal és a fasizmussal.

  • 2002.09.20. (38.szám) Élet és Irodalom, E.L.: Téves következtetések

    Jobbágyi Gábor A néma talp című kötetének recenziója.

    Tóth Ilona, 1956-os forradalmár megítélésében igen eltérő álláspontok mutatkoznak.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2002.09.27 (39.szám) Szijj Ferenc: Jogszabályi korlátok?
    • Élet és Irodalom, 2002.10.04. (40.szám) E.L.: Félreértés


    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2002.04.04. E.L.: Tóth Ilona és kultusza 
    • Népszabadság, 2002.04.22. Dr. Kende Péter: Szobor egy gyilkosnak?
    • Népszabadság, 2002.04.25. E.L.: Tóth Ilona védelmében
    • Népszabadság, 2002.05.06. Szakolczai Attila: Ellen-polgári-forradalom
    • Magyar Nemzet, 2002.12.21. Jobbágyi Gábor–Kahler Frigyes: Hétsoros halálos ítélet
    • Magyar Nemzet, 2003.01.03. E.L.: A szerzőtrió
    • Népszabadság, 2003.01.03. Révész Sándor: Semmi se kínos
    • Heti Világgazdaság, 2003.01.14. Murányi Gábor: Feljelentésre fel


  • 1998. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Tóth Tamás–Kun Miklós: A birodalmi helytartók és A birodalmi rendcsinálók

    Filmkritika.

    A birodalmi helytartók: Rendező-operatőr: Tóth Tamás. Szerkesztő-riporter: Kun Miklós. Az MTV Dokumentum Stúdiójának megbízásából készült 1996-ban.

    A birodalmi rendcsinálók: Rendező-operatőr: Tóth Tamás. Szerkesztő-riporter: Kun Miklós. Az MTV Dokumentum Stúdiójának megbízásából készült 1996-ban.

  • 2003.01.03. Népszabadság, Révész Sándor: Semmi se kínos

    A Tóth Ilona- és Mansfeld Péter-vitáról, amely Kende Péter, Eörsi László és Szakolczai Attila között folyt. A vitához hozzászólt még Jobbágyi Gábor és Kahler Frigyes, akik szerzőtrióként aposztrofálják a vitázó feleket, és egyszerűen hazudnak. „Ha ez nem kínos, akkor semmi.”


    Előzmény:

    • Népszabadság, 2002.04.04. E.L.: Tóth Ilona és kultusza
    • Népszabadság, 2002.04.22. Dr. Kende Péter: Szobor egy gyilkosnak?
    • Népszabadság, 2002.04.25. E.L.: Tóth Ilona védelmében
    • Népszabadság, 2002.05.06. Szakolczai Attila: Ellen-polgári-forradalom 
    • Beszélő, 2002.06.szám Szakolczai Attila: Szegény történelem
    • Élet és Irodalom, 2002.09.20. (38.szám) E.L.: Téves következtetések
    • Népszabadság, 2002.10.22. E.L.: Mansfeld Péter és kultusza
    • Magyar Nemzet, 2002.11.05. Lovas István: Szabad magyar sajtó: élt nyolc évet
    • Magyar Nemzet, 2002.12.21. Jobbágyi Gábor – Kahler Frigyes: Hétsoros halálos ítélet
    • Magyar Nemzet, 2003.01.03. E.L.: A szerzőtrió


    Reagálás:

    • Heti Világgazdaság, 2003.01.14. Murányi Gábor: Feljelentésre fel

  • 2000.11.13. Népszava, E.L.: Az előléptetések

    Az 1956–57-es karhatalmisták, politikai tisztek előléptetéséről. Szalay Róbert, Bánkuty Géza.

    „Az utóbbi években a két vitéz közösen dolgozik a szélsőjobboldali, nyilaspárti kiadványok előállításán. Ha a tények tiszteletében a legkevésbé sem, legalább valamiben ők is konzekvensek: ahogy annak idején tetteikkel, most szellemiségükkel igyekeznek szétrombolni ‘56-ot. De miért vállalja velük ennyire a közösséget Pongrátz Gergely, aki most Szalay előreléptetését kezdeményezte?”

  • 1998. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Incze Ágnes: Emlékszem egy városra
    Incze Ágnes filmje 1997. Hunnia Filmstudió, Magyar Történeti Filmalapítvány, MTV

    Filmkritika. Tüntetések 1972–73 márciusában.

  • 2002. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Koncepciók (Jobbágyi Gábor: A néma talp)

    Könyvkritika.

  • 2006.09.23. Magyar Nemzet, Hanthy Kinga: A szabadságharc aprószentjei
    2006.10.14. Magyar Nemzet, Eörsi László: Mansfeld-vita (Válasz Hanthy Kingának) Hanthy Kinga válasza
    Nem csitul a vita Mansfeld Péter élete és halála körül

    1 cikk:

    „A baloldali értelmiség a vállára emeli Nagy Imrét és politikus mártírtársait, de vajon miért nem fér el az ötvenhatos forradalom Golgotáján Tóth Ilonka vagy Mansfeld Péter is? Nagy Imréék korábbi történelmi, politikai bűneit ma szívesen állítják be botlásnak, Mansfeldről pedig makacsul sugallják, hogy köztörvényes bűnöző volt. A történelmi, bár inkább politikainak tűnő vita nem csitul, sőt most, Szilágyi Andor Mansfeld – magasabb szempontból című filmjének bemutatója kapcsán ismét fellángolni látszik. […] Mansfeld Péter legkíméletlenebb bírája manapság Eörsi László”

    2 cikk:

    Eörsi László válaszol Hanthy Kingának. Szerinte Hanthy meghamisította állításait. Ennek bizonyítására idéz korábbi cikkeiből, tanulmányaiból.

    Hanthy szellemesnek szánt viszontválasza, majd Eörsi levele, amit „természetesen” nem hozott le a lap.

  • 2003.01.14. Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Feljelentésre fel

    A Tóth Ilona- és Mansfeld Péter-vitában Jobbágyi Gábor és Kahler Frigyes sosem volt forradalmár hősöket gyártanak, sőt füllentenek írásaikban. Sőt, a szerzőpárosnak „sikerült sajátos tudományetikai mélypontrekordot felállítania”.


    Előzmény:

    • Népszabadság, 2002.04.04. E.L.: Tóth Ilona és kultusza
    • Népszabadság, 2002.04.22. Dr. Kende Péter: Szobor egy gyilkosnak?
    • Népszabadság, 2002.04.25. E.L.: Tóth Ilona védelmében
    • Népszabadság, 2002.05.06. Szakolczai Attila: Ellen-polgári-forradalom 
    • Beszélő, 2002.06.szám Szakolczai Attila: Szegény történelem 
    • Élet és Irodalom, 2002.09.20. (38.szám) E.L.: Téves következtetések 
    • Népszabadság, 2002.10.22. E.L.: Mansfeld Péter és kultusza
    • Magyar Nemzet, 2002.11.05. Lovas István: Szabad magyar sajtó: élt nyolc évet
    • Magyar Nemzet, 2002.12.21. Jobbágyi Gábor – Kahler Frigyes: Hétsoros halálos ítélet
    • Magyar Nemzet, 2003.01.03. E.L.: A szerzőtrió
    • Népszabadság, 2003.01.03. Révész Sándor: Semmi se kínos 


  • 2007.10.szám Beszélő, E.L.: „Ott, akkor és úgy...”

    Könyvkritika. Kiss Réka–M. Kiss Sándor: A csalogány elszállt. Tóth Ilona tragikuma. Kairosz Kiadó, 2007. 504 o.


    Reagálás:

    • Beszélő, 2008.03.szám Jobbágyi Gábor: „Legyen vége, végre vége már”
    • Beszélő, 2008.04.szám E.L.: Szegény Jobbágyi Gábor nem nyugodhat


  • 2003.09.12. (37.szám) Élet és Irodalom, E.L.: ’56-os odüsszeia

    Könyvkritika. Bujdosó Alpár: 299 nap. Magyar Műhely Kiadó-1956-os Intézet, 2003. 212 oldal.

  • 2000.12.13. Népszabadság, E.L.: A Haider-csalogató
    2001.05.11. Népszabadság, Helyreigazítás
    2003.06.06. (23.szám) Élet és Irodalom, E.L.: Bírósági bukták

    Népszabadság:

    Ábrahám Dezső, az 1956-os Magyarok Világtanácsának főtitkára, az 1956-os Szellemiségű Magyar Nemzeti Párt elnöke meghívta rendezvényükre Jörg Haidert. ‘56-ot ismét a szélsőjobb irányába igyekszik tolni. A Napi Magyarország ’56-os hőstetteiről tudósított – alaptalanul –, miközben Szabó Miklós hírszerzővel dolgozott. „A főtitkár-elnök a honvágytól sújtva 1962-ben hazajött és 1965-ben letartóztatták. Állításával ellentétben azonban nem politikai okokból (államellenes izgatás) hanem csalás, sikkasztás, okirathamisítás vádjával ítélték el három évre.” Bánkuty Géza hasonló cselekedetei.


    Helyreigazítás a Népszabadságban:

    E cikk miatt Ábrahám pert indított a Népszabadság ellen, amit meg is nyert, ám azóta újabb források kerültek elő, amelyek igazolják a cikk (A Haider-csalogató) megállapításait.


    Élet és Irodalom:

    A Népszabadság pervesztései szélsőjobboldali „’56-ossal” szemben. Legutóbb Szalay Róbert nyugállományú tiszt „jó hírnevét” sértették meg. Szalay az 1999-es 1956 A forradalom igaz története című művével vált ismertté, amelyben 1956-ot összemosta a fasizmussal és az antiszemitizmussal. ’56-os múltját hazugságokkal igyekszik rekonstruálni. Mi az igazság Szalay múltjáról? 

  • 1998. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Krassó György (1932-1991)

    Filmkritika. Készítették: Dobrányi Péter, Hafner Mónika, Hujber Balázs, Kabdebó Katalin, Kiss Róbert, Kulcsár Györgyi, Lugossy István, Majoros József, Somlai János, Tárkányi Ferenc, Xantus János, Zsille Zoltán. Duna TV, 1997.

  • 2002.01.szám Múltunk, E.L.: ’56 és az alvilág
    (Egy börtönügynök jelentései, 1959)

    „Koltai” fedőnevű ügynök jelentései Király Béla szállítómunkásról, akivel 1959 szeptemberében közös zárkába került. Király életrajza, ’56-os tevékenysége. 

  • 2009.03.21. fn.hu, Bihari Dániel: Mansfeld, a XX. század betyárja

    Interjú Eörsi Lászlóval a Mansfeld-vitáról. Fotók

    „Eörsi László történész úgy véli, Mansfeld Péter kivégzése a kommunista diktatúra durva és indokolatlan túlkapása, de szó sincs arról, hogy a hatalom a büntetéssel »megvárta volna« a gyermekforradalmár nagykorúságát.”

  • 2003.10.24. (43.szám) Élet és Irodalom, E.L.: Az 56-os amerikai magyarok
    Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerkesztő: dr. Tanka László. Médiamix Kiadó, 2003.

    Könyvkritika. 

    Az impozánsnak tűnő kötet főszereplője Bánkuty Géza…


  • 2001.11.23. Népszabadság, E.L.: Mindenki (lehet) áruló
    Eredeti cím: CSŐCSELÉK ‘56-OSOK NÉLKÜL

    „A Demokrata legfrissebb számában Bertók László Attila – egy 1957-es kihallgatási jegyzőkönyv bemutatásával – azt igyekszik bizonyítani, hogy Mécs Imre voltaképpen a forradalom árulója, aki megérdemli, hogy az igazi ‘56-osok a Nemzeti Sírkertben akár akasztással is fenyegessék. Ez a módszer és a dokumentumhoz fűzött kurta kommentár egyaránt bizonyítja, hogy alantas politikai cél vezérelte a szerzőt, és talán emiatt mellőzte még a legminimálisabb szakmai követelményeket is.”

  • 1999. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Ordódy György: Ki volt Tóth Ilona? ("Magasabbak az egek a földnél")

    Filmkritika. Rendező: Ordódy György. Szerkesztő-riporter: Benedikty Tamás.

    A téma: Tóth Ilona forradalom alatt betöltött szerepe. 

  • 2008.03.szám Beszélő, Jobbágyi Gábor: „Legyen vége, végre vége már”

    Tóth Ilona-ügy. Eörsi László a Beszélőben írt könyvkritikát Kiss Réka–M. Kiss Sándor: A csalogány elszállt. Tóth Ilona tragikuma című könyvéről. A szerző Eörsi írását igyekszik cáfolni, aki szerint Tóth Ilona pere nem volt koncepciós, szerinte viszont koncepciós volt.


    Előzmény:

    • Beszélő, 2007.10.szám E.L.: „Ott, akkor és úgy...”


    Reagálás:

    • Beszélő, 2008.04.szám E.L.: Szegény Jobbágyi Gábor nem nyugodhat

  • 2003.10.szám Beszélő, E.L.: A Wittner-jelenség

    Wittner Mária életrajza és Ellenőrizve című kötete.

    Kapcsolódó cikkek:

    • galamus.hu, 2011.03.28. Bolgár György: Megbeszéljük
    • galamus.hu, 2011.10.27. MTI: Történész: Wittner Mária nem vett részt lincselésben 1956-ban
    • galamus.hu, 2011.10.27. MTI: Dániel-ügy – Wittner pereli, a Fidesz elítéli a gyalázkodó ügyvédet – ÖSSZEFOGLALÓ
    • Magyar Nemzet, 2011.10.28. Farkas Melinda–Török László: Eörsi László helyretette Dánielt
    • galamus.hu, 2011.11.02. Lévai Júlia: A csend és a mocsok
    • Élet és Irodalom, 2014.10.17. (42.szám) E.L. – Puchert János: „Tisztelettel és szeretettel”

  • 1999. 1956-os Intézet Évkönyv VII., E.L.: Nagy György: Pulzusszáma ’56. (Portréfilm Naszlady Attila orvosprofesszorról.)

    A riportalany, Naszlady Attila professzor kiterjeszti a már amúgy sem csekély mennyiségű Maléter-ellenes rágalmakat.

  • 2008.04.szám Beszélő, E.L.: Szegény Jobbágyi Gábor nem nyugodhat

    Koncepciós volt-e Tóth Ilona pere?


    Előzmény:

    • Beszélő, 2007.10.szám E.L.: „Ott, akkor és úgy...”
    • Beszélő, 2008.03.szám Jobbágyi Gábor: „Legyen vége, végre vége már” 

  • 2008.07.01. fn.hu, Bihari Dániel: „Madzag lesz b...meg!” – mégis bűnös Tóth Ilona?

    Interjú Eörsi Lászlóval. Fotók. Tóth Ilona versének idézése.

    „Tóth Ilona és társai nem voltak az 1956-os forradalom olyan kaliberű személyiségei, hogy a hatalom koncepciós pert »gyártson köréjük«. Eörsi László történész szerint a medika és társai valóban megöltek egy embert – szemben a pert feldolgozó sorozatunk állításaival.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.