A három Eörsi | EÖRSI JÁNOS | Magyar Hírlap 1998-2000

Költségvetési kiigazítást jósolnak a kutatók • Lassuló növekedés, emelkedő hiány • 1999.04.10

Lassuló növekedést, kisebb ütemben bővülő beruházást és exportot jósolnak legújabb előrejelzéseikben a kutatóintézetek. Költségvetési kiigazításra szükség lesz – jelzi a Kopint–Datorg Rt. és különösen a GKI Gazdaságkutató Rt. –, de még így is meghaladja a deficit a megcélzott 4 százalékos államháztartási hiányt.

További jövedelemkivonások a fizetési mérlegben? • A talányos 350 millió dollár • 1999.04.12

A fizetési mérleg tavalyi romlásából mintegy 350–360 millió dollárnyi, a hivatalos statisztikában a szolgáltatások között nyilvántartott tételre valójában nincs pontos közgazdasági magyarázat – fejti ki legújabb jelentésében a Kopint–Datorg Rt. Könnyen lehet, hogy valójában burkolt jövedelemkivonásról van szó. Hasonló nagyságrendű talány zavarja a tisztánlátást a GDP hivatalos becslésében is.

Alig fizető látra szóló betétek, közönségcsalogató állampapírok • 1999.04.12

Három évre tervezik az állami költségvetést • áttérnek a feladatfinanszírozásra – Csökkenhetnek az adó– és járulékterhek • 1999.04.12

Május közepéig kell a kormánynak a parlament elé terjesztenie a jövő évi költségvetés irányelveit, amelyről első ízben pénteken és szombaton tárgyaltak a miniszterek, ám még az alapvető keretszámokban sem született döntés. Az irányelvek kimunkálása a holnapi kormányülésen folytatódik.

Járai mégsem változtatná meg jövőre az áfakulcsokat • Szigorú büdzsé hatszázalékos inflációval • 1999.04.13

A kormány mai ülésén továbbra is azt javasolják, hogy az államháztartás 2000–ben a GDP 2,5 százalékának megfelelő elsődleges többletet érjen el – nyilatkozott kérdésünkre Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Immár hatszázalékos inflációval és hétszázaléknyi nominális kiadásnövekedéssel számol a tárca. Továbbra is késlekedik azonban az adóreform. A kötelező iparűzési adó bevezetése kétharmados parlamenti döntést igényelne, de már a kisgazdafrakció sem támogatja.

Duzzad a költségvetési hiány • 1999.04.14

Márciusban közel százmilliárddal – az első negyedév végéig 297,7 milliárd forintra – duzzadt az államháztartás hiánya. Ez a teljes évre előirányzott összegnek immár 68 százalékát teszi ki. A Pénzügyminisztériumban elsősorban a központi költségvetést – ezen belül is az elmaradó áfabevételeket és MNB–befizetéseket, a mezőgazdaság elszaladó támogatását és az év eddigi részén sűrűsödő kamatkiadásokat – teszik felelőssé a nem várt deficitért.

Tág határok között • 1999.04.15

Lanyha kiskereskedelem, lassan csordogáló áfa • 1999.04.20

Az első két hónapban folyó áron 10, összehasonlítható áron 2 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom tavaly január–februárhoz képest. A pénzügyi tárca forgalmiadó–szakértője ezt alacsony növekedésnek tartja, de márciusra már élénkülésre számít.

Veszített a lakosság az értékpapírokon • 1999.04.20

Márciusban – akárcsak tavaly és tavalyelőtt a harmadik hónapban – erőteljesen mérséklődtek a megtakarítások. Továbbra is a banki forintbetétek a legnépszerűbbek; ez érthető, amikor a részvények egyetlen hónap alatt 10,5 milliárdot vesztettek értékükből.

Leértékelés után felértékelés • 1999.04.22

Féléves papírokkal kellett finanszírozni a deficitet • Duzzadó kamatkiadások • 1999.04.26

Az államháztartás vártnál nagyobb finanszírozási igénye és a leapadt kincstári számlaállomány okozza többek között a kamatterhek felduzzadását. Beszámítva a jegybank elmaradó befizetéseit, csaknem 40 milliárddal nőnek a nettó kamatkiadások a költségvetésben előre jelzetthez képest. A devizaadósság előtörlesztéséből viszont némi kamatmegtakarítás keletkezik – tudta meg a Magyar Hírlap.

Korrigálta prognózisát a Pénzügykutató Rt. • Lassabb növekedés, nagyobb hiány • 1999.04.30

A gazdasági növekedés üteme az idén nem éri el a 4 százalékot, s az államháztartás GDP–hez viszonyított hiánya mintegy 90–100 milliárd forinttal meghaladja a költségvetési törvényben engedélyezettet – jósolja legújabb előrejelzésében a Pénzügykutató Rt.

Vásárlóerőben távol az Európai Uniótól • Tízezermilliárd felett a tavalyi GDP • 1999.05.03

A bruttó hazai termék (GDP) tavaly folyó áron 10 210 milliárd forintot tett ki – tájékoztatott Mellár Tamás KSH–elnök az előzetes számítások alapján. Az 1997–es adatok alapján hazánkban az egy főre jutó GDP vásárlóértéke az európai unióbeli átlag 49 százalékának felel meg.

Politikailag vállalható adótáblát akar a Fidesz • Változatok a jövő évi szjá–ra – Óvatosabb tervezetek • 1999.05.04

Politikailag csak olyan adótáblát vállal a Fidesz–frakció, amely egyetlen csoport terheit sem növeli az ideihez képest – értesült lapunk. Szintén politikai megfontolásuk: 2000. január 1–je az utolsó alkalom az áfakulcsok módosítására. Lehet, hogy az energiafogyasztást jövőre magasabb áfakulccsal adóztatják meg.

Túlléptek a tartalékzárolás keretein • 1999.05.04

Az 50 milliárd forintnyi tartalék zárolásról szóló februári döntés ellenében határozott a múlt héten a kormány, amikor az ár– és belvízkárok enyhítéséről határozott – ismerte el kérdésünkre Járai Zsigmond pénzügyminiszter. E kárenyhítést 12,682 milliárd forint erejéig az általános tartalékból rendezik.

Három és félszer gazdagabb a főváros Nógrádnál • 1999.05.04

Míg Budapesten 1575 ezer forintnyi GDP jutott egy főre, a legszegényebb megyében, Nógrádban csak 443 ezer forint – állapította meg a KSH az 1997. évi adatok alapján. A különbség kettejük között nőtt, hisz a főváros egy lakosra jutó jövedelemtermelése 3,55–szörösen, egy évvel korábban viszont „csak” 3,28–szorosan múlta felül a GDP alapján legfejletlenebbnek tekinthető megyét.

Lassuló növekedés, élénkülő export • 1999.05.05

Csökkent áprilisban a feldolgozóipari konjunktúrát jelző beszerzési menedzserindex (BMI). A süllyedés az előző hónaphoz képest 3,7 pont, amit a termelési mennyiség és a rendelésállomány lassuló növekedésével magyaráznak a szakértők.

281. Járai: csillapodik a befektetői hisztéria • Meglepően rossz a fizetési mérleg • 1999.05.08

Váratlanul nagymértékű – több mint 570 millió dollár – a fizetési mérleg első negyedéves hiánya; majd' 200 millióval meghaladja a tavalyi első három hónap deficitjét. Járai Zsigmond kérdésünkre 2,5 milliárd dollárra becsülte a fizetési mérleg éves hiányát. Mint érdeklődésünkre közölte: áprilisban 9,7 milliárd forint többletet produkált a központi költségvetés. Más forrásból úgy értesültünk: a formálódó adóreform–elképzelések szerint a reálkamatokat 20 százalékkal adóztatnák meg.

Járai tarthatónak látja az éves előrejelzést • Márciusban megugrott a fizetési mérleg hiánya • 1999.05.08

Márciusban 334 millió dollár hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben, csaknem annyi, mint tavaly az első negyedév folyamán – derül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes adataiból. A negyedéves deficit 574 millió dollár, amivel szemben 669 millió dollárnyi, adósságnövekedés nélkül beáramló tőke áll.

Liberális költségvetési elvek • 1999.05.08

Gazdasági számháború? • 1999.05.10

Apadt a devizatartalék • Előtörlesztett a költségvetés • 1999.05.11

Erőteljesen csökkent áprilisban az államháztartás eladósodása a jegybankkal szemben – derül ki az előzetes MNB–mérlegadatokból. A kincstár ugyanis a globálkötvény–kibocsátásból befolyt több mint 138 milliárd forintnyi összeget az MNB–vel szembeni devizaadóssága előtörlesztésére használta föl, miközben igencsak felduzzadt a kincstár MNB–nél vezetett betétje. A devizatartalék április 30–ára 8,7 milliárd dollár alatt állt.

Romlott a külkereskedelmi mérleg • 1999.05.12

Az első negyedévben 634 millió dollár hiány keletkezett a külkereskedelemben. Az export 8,4, az import 9,4 százalékkal gyarapodott a tavalyi első három hónaphoz képest, így az egyenleg 99 millió dollárral romlott – közölte a KSH. A részletesebb adatok kedvező strukturális változásokat mutatnak.

Orbán: a fizetési mérleg a zsinórmérték • Jelentős hiányok az államháztartásban • 1999.05.13

Orbán Viktor miniszterelnök szerint ha az idei fizetési mérleg hiánya nem haladja meg a 2,5 milliárd dollárt, nem kell kiigazító lépéseket tenni a gazdaságban. Az államháztartás négyhavi hiánya közben megközelíti a teljes évre engedélyezett összeg 70 százalékát, bár áprilisban viszonylag szerény, hétmilliárd forintnyi deficit keletkezett. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 8 százalékra becsüli az év végi és 9 százalékra az idei átlagos inflációt.