EÖRSI JÁNOS (1953-2005)

Magyar Hírlap 1998-2000

  • Külföldre hitelező hazai cégek • Növekvő devizaátváltás a tőkebeáramlás miatt • 1998.03.18.


    Csaknem a háromszorosukra duzzadtak tavaly a külföldiek kismértékű (tíz százalékot meg nem haladó) tulajdonosirészesedés–szerzései Magyarországon. Ugyanakkor a hazai anyacégek elkezdtek hitelezni külföldi érdekeltségeiknek. A magánszektorba összességében kevesebb tőke áramlott, mint 1996–ban, ez azonban – a Magyar Hírlap becslése szerint – gyarapodó devizaátváltást váltott ki.

  • Kopint–Datorg: ne siessünk az államadósság leépítésével • Túlságosan szigorú a büdzsé • 1998.03.19


    A mostani költségvetési szigorral, a büdzsé 2 százalékos elsődleges többletével idő előtt túlteljesítjük a maastrichti államadósság–kritériumot – mutatja ki középtávú elemzésében a Kopint–Datorg. A GDP növekededését 2002–ig évi 4–5, a nettó reálkereset–gyarapodást évi 3–4 százalékra teszik, viszont szerintük az infláció csak 2000 után lesz egy számjegyű.

  • Szolid külföldi tőkések • Miért téves Bod Péter ákos elmélete a GNP és a jövedelemkivonás összefüggéseiről? • 1998.03.23


    Bod Péter ákos volt jegybankelnök szerint a kiugró mértékű magyarországi tőkebeáramlás ára, hogy a külföldiek által kivont osztalékok és kamatok érzékenyen sújtják a hazánkban fölhasználható jövedelmeket. Az adatokból azonban kitűnik: az utóbbi időben nem fokozódott a külföldiek jövedelemkivonó ténykedése.

  • Lefelé araszoló kamatok • 1998.03.24

  • ők is 2002–re célozzák meg az EU–csatlakozást • A lengyel jegybank a túlfűtöttség ellen lép föl • 1998.03.25


    A halasztatlan adósságtörlesztés hátrányára vált a magyar gazdaságnak a lengyelhez képest – magyarázta kérdésünkre Hanna Gronkiewicz–Waltz, a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) elnöke azt a tényt, hogy a lengyel gazdaság gyorsabban növekszik, mint a magyar. Szerinte a rugalmasabb lengyel árfolyamrendszer előnyei közé tartozik, hogy távol tartja a spekulatív tőkét. A lengyel jegybanki kamatpolitika a gazdaság túlfűtöttségéből igyekszik levenni. Hanna Gronkiewicz–Waltz Budapesten járva adott exkluzív interjút az MH munkatársainak.

  • Háromszázmillió dollár 6,5 százalék kamatra • Túljegyzett MNB–kötvény • 1998.03.31


    Ha csekély mértékben is, de túljegyezték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott, 300 millió dolláros, ötéves lejáratú, fix kamatozású eurokötvényt – mondta el a Magyar Hírlapnak Jonathan Greenwood, a kibocsátást szervező ABN–AMRO Bank ügyvezető igazgatója. (A társszervező a Salomon Smith Barney volt.) Az MNB eurokötvényének kamata 81 bázisponttal haladja meg az ötéves amerikai állampapírok hozamát.

  • Több mint 4 százalékkal bővült a GDP • Gyorsuló növekedés • 1998.04.02


    Négy százalékot meghaladó mértékben gyarapodott tavaly a bruttó hazai termék (GDP). E számításával a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jócskán felülírta a Pénzügyminisztérium (PM) korábbi óvatos, 3,7 százalékos becslését. Megfigyelők szerint igen nagy a rés a GDP és a hazai fogyasztás becsült bővülése között.

  • Aládúcolt költekezés • 1998.04.02

  • A GDP 4,4 százalékkal nőtt • Jó hajrá a negyedik negyedévben • 1998.04.03


    A bruttó hazai termék (GDP) reálértékben 4,4 százalékkal nőtt 1997–ben az előző évhez képest – közölte előzetes számításait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap. A negyedik negyedévben a növekedés némileg tovább gyorsult, elérte az 5,3 százalékot.

  • További terhek a büdzsén • Lefaragandó adósságok • 1998.04.07


    Tovább kell csökkentenünk az államadósságot, s evégből az államháztartásnak a következő években is jelentős elsődleges (azaz kamatok nélküli) többletet kell produkálnia – vélik legújabb tanulmányukban a Magyar Nemzeti Bank szakértői, szöges ellentétben azokkal, akik szerint akár már újabb kölcsönért is folyamodhatunk. A tanulmány szerint az inflációs adó – azaz a pénzállomány elértéktelenedéséből származó jegybanki haszon – a GDP 2 százaléka körül ingadozik. Ha mérséklődik az infláció s vele az MNB haszna, a büdzsé elsődleges többletének emelkednie kell.

  • A kulcs a jövedelemkivonás • 1998.04.08


    „Jövedelemkivonás” – Bod Péter ákos valóban nem írta le a Népszabadság március 19–ei számában ezt a szót. Mégsem félreértésből emeltem ki e mozzanatot március 23–ai cikkemben. Hiszen a bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti termék (GNP, illetve újabb nevén bruttó nemzeti jövedelem, GNI) közti különbséget a jövedelemkivonás okozza, mégpedig túlnyomórészt a külföldi kamatok és profitok kiáramlása, s jóval kisebb mértékben a külföldi munkavállalók keresete. 1996–ban például 6845,4 milliárd forintra rúgott a GDP, s a 217,4 milliárd forint nettó profit– és kamatkiáramlás, valamint a 3,1 milliárdnyi nettó munkajövedelem–átutalás levonásával 6624,8 milliárd forintnyi GNP adódott a KSH adatai szerint.

  • Kedvezőbb adatot közöl az MNB, mint az ipari tárca • Idén is javul a fizetési mérleg • 1998.04.09


    Az idei első két hónapban 225 millió dollár volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami lényeges javulás az egy évvel korábbi félmilliárdos deficithez képest – közölte előzetesen a Magyar Nemzeti Bank. Jóval kedvezőbbek az MNB külkereskedelmi adatai, mint amit a napokban az ipari tárca közölt. Félmilliárd dollárral nőtt februárban a jegybanki devizatartalékok állománya.

  • Élénkülő spekulatív tőkebeáramlás • 1998.04.14


    Rekordot döntött a jegybanki devizaátváltás (konverzió) az első negyedévben: meghaladta az 500 milliárd forintot, aminek több mint felét a márciusi konverzió tette ki – értesült a Magyar Hírlap. A kiugróan magas devizaátváltás nyilvánvalóan a kedvező hozamvárakozások motiválta tőkebeáramlással magyarázható.

  • Növekedés, ciánveszély • 1998.04.16

  • Többletköltségek a csatlakozás miatt • Vaskos igények az 1999–es büdzsében • 1998.04.17


    A pénzügyi tárca jövőre az ideihez hasonló mértékű, a GDP 2 százalékának megfelelő elsődleges (kamattételek nélküli) többlettel számol az államháztartásban. Ehhez képest a minisztériumok javaslatai alapján 0,6 százaléknyi elsődleges hiány jönne össze. Vagyis a tárcák több mint 290 milliárd forinttal többet adnának ki, mint amennyit a pénzügyérek terveznek.

  • Bokros–csomag lehet az adócsökkentés ára • A Magyar Nemzeti Bank elemzése a Fidesz programjáról • 1998.04.18


    A Fidesz gazdasági javaslatai 5–6 százalékos költségvetési deficittöbblet felé mutatnak. Ez óriási, nagyobb, mint ami akár egy Bokros–csomaggal helyrehozható – ez olvasható abban a lapunk birtokába került belső, nem hivatalos elemzésben, amelyet a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) készítettek a Fidesz választási ígéreteiről. Programjában a Fidesz azt ígéri, kétharmadára csökkenti a munkabérre kivetett közterheket, az szja–t és tb–járulékot. Értesüléseink szerint erről a MNB–jelentés azt tartja: az adócsökkentésre vonatkozó elképzelés megalapozatlan, illuzórikus föltevéseken alapul.

  • Nézeteltérések • 1998.04.20


    Könnyen meglehet, hogy a következő négy év legkiélezettebb vitái az államháztartás – ezen belül is az önkormányzati és az egészségügyi finanszírozás – kérdései körül forognak majd. Ha egyáltalán a következő kormány folytatja az eddigi gazdaságpolitikai vonalat, amit a PM elemzői kimondatlanul is feltételeznek. államháztartási ügyekben azonban még a jelenlegi kormánypártok között is nézetkülönbségek vannak.

  • Föl–földobott vagyonadó • 1998.04.23


    A vagyonok megadóztatása különösen a nagy értékű lakások, üdülők és egyéb fogyasztói ingatlanok esetében lehet célszerű – olvasható a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) visszavont programtervezetében. E programról az MSZP nem egyeztetett, mivel politikailag a maga változatát tartja hitelesnek, állítja Puch László szocialista képviselő. Egyébként is ellenzik a vagyonadózást – fűzte hozzá.

  • Vértes András szerint túl óvatos volt az MNB • Az EU–közeledés lazítja a költségvetést? • 1998.04.29


    Az EU–csatlakozásra hivatkozó gyorsított fejlesztések túlságosan megterhelhetik a büdzsét s vele a gazdaságot – figyelmeztet Antal László, a pénzügyminiszter tanácsadója. Kádár Béla MDF–es gazdaságpolitikus úgy véli, a fejlett világhoz való felzárkózás a GDP mintegy ötödének átcsoportosítását követeli meg. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezetője szerint a Magyar Nemzeti Bank túlságosan sokáig tartotta magasan a kamatokat.

  • Nyereségessé tették a jegybankot • 1998.04.30


    A Magyar Nemzeti Bank 6,1 milliárdos nyereséggel zárta a múlt évet, ehhez azonban a költségvetés 23,2 milliárdos veszteségtérítése is kellett. Mindez persze javulás az 1996. évi közel 2,5 milliárd forint nyereséghez képest, amit a költségvetés 58,1 milliárdos támogatással dúcolt alá.

  • Az Agrobank volt vezérigazgatója szerint megmosolyogtató az ítélet • Két év börtönbüntetésre ítélték Kunos Pétert • 1998.05.02


    A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön két év börtönre, továbbá másfél millió forint pénzbüntetésre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélte Kunos Péter elsőrendű vádlottat, az időközben megszűnt Agrobank Rt. volt vezérigazgatóját. Kovács Mihály másodrendű vádlottat a bank egykori elnökét, háromévi próbaidőre felfüggesztett egy év hat hónap szabadságvesztésre, továbbá kétmillió forint pénzbüntetésre ítélte.

  • Túl az alagúton • Pénzügykutató Rt.: makacs az infláció • 1998.05.07


    A Pénzügykutató Rt. előrejelzése szerint az idén 14–15 százalék lesz az évi átlagos infláció, s a fizetési mérleg lényegesen romlik, mivel növekedésnek indul a fogyasztás. Az elmaradó államháztartási reform árthat a magyar gazdaság versenyképességének – figyelmeztetnek.

  • áralapon felértékelődés, bérköltségben leértékelődés • Magára maradt jegybank • 1998.05.08


    Újból fölborult az összhang a monetáris és a fiskális politika – azaz a jegybank és a Pénzügyminisztérium – között, állítja a Pénzügykutató Rt. a múlt évet értékelő tanulmánykötetében. Értékelése szerint az MNB magára maradt az inflációellenes politikában, s szigorú kamatpolitikájával sem volt képes megtörni az inflációs várakozásokat.

  • Márciusban 371 millió dollár a portfólióbefektetés • Felpörgött a tőkebeáramlás • 1998.05.09


    A fizetési mérleg az első negyedévben 393 millió dolláros hiányt mutatott, így tovább javult a tavalyi hasonló időszakban keletkezett 477 milliós deficithez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes adataiból. Csak márciusban 371 millió dollárnyi portfólióbefektetést bonyolítottak le a devizakülföldiek. Így a hónap végére tovább duzzadt a jegybanknál lévő devizatartalékok állománya.

  • Antal László szerint a választási ígéretek csapdába ejthetik a gazdaságpolitikát • Már most sokat költ a büdzsé • 1998.05.15


    Már az eddigi ígéretek, kényszerhelyzetek miatt is túl sokat költ a büdzsé, emiatt korrekcióra volna szükség. Ehhez azonban nem lesz elég erős a leendő kormány – jósolja lapunknak Antal László, a Horn– Kuncze–kormány mindhárom pénzügyminiszterének tanácsadója. Szerinte az egymásra licitáló választási ígéretek olyan mechanizmust teremthetnek, amely eltéríti a gazdaságot eddigi irányvonalától. A csak lassan mérséklődő infláció az eddigi gazdaságpolitika leggyengébb pontja – ismeri be.

  • Járulékcsökkentés, de csak óvatosan • Varga Mihály: öngondoskodás is kell az egészségügyben • 1998.05.20


    Kormányváltásra van szükség, hogy visszaszorítsák a korrupciót – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Varga Mihály, a Fidesz–Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője. Az államháztartási kiadásoknak szerinte már lélektanilag is határt szab az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozás egyik kritériuma, amely szerint a hiány nem haladhatná meg a GDP 3 százalékát. Járulékcsökkentési terveiket fokozatosan, a költségvetés teherbíró képességének megfelelően valósítanák meg. Az egészségügyben meg kell jelennie az egyéni gondoskodásnak és az egyéni biztosítóválasztásnak – fejtegeti a Fidesz gazdaságpolitikusa.

  • Költséges családi adózás • 1998.05.22


    Kevesen emlékeznek már a parlament költségvetési bizottsága egyik albizottságának 1996. május 30–ai ülésére. Ott derült ki ugyanis, hogy a családi jövedelemadózás bevezetésével – a pénzügyi tárca akkori számításai szerint – 80 milliárd forintnyi bevételről kellene lemondania a költségvetésnek.

  • Kevésbé nőtt a belső, mint amennyire csökkent a külső • Mérséklődő adósságterhek • 1998.05.22


    A külső adósság „átalakult” belső adóssággá – állította a kormányfővel folytatott szerdai vitán Orbán Viktor, a Fidesz–MPP elnöke. Ezzel az ellenzék azt érzékelteti, hogy mit sem használtak az adósság csökkentésére irányuló erőfeszítések, s az sem, hogy a privatizációs bevételek nagy részét is erre a célra használták föl. Valójában azonban lényegesen csökkent 1994 és 1997 között a büdzsé és az MNB összesített kül– és belföldi adósságának, sőt a költségvetés belföldi adósságának mértéke is.

  • Csökkent a külső államadósság • 1998.05.23


    Az első negyedévben 382 millió dollárnyi hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben, ami további javulás a tavaly január–márciusi 477 millióhoz képest – derül ki az MNB adataiból. A deficitet messze túlfinanszírozta január–márciusban az adósságnövekedéssel nem járó 805 millió dollárnyi nettó tőkebeáramlás. Ugyanakkor 1,5 milliárd dollárral csökkent az ország nettó devizaadóssága.

  • Mérséklik az alapkamatot • 1998.05.27

  • Váltás a pályán • 1998.05.27

  • A tb felelőssége • 1998.05.28

  • Nő a beruházási kedv • 1998.05.29


    Fokozódó beruházási kedvről számol be a Kopint–Datorg Rt., a feldolgozó– és építőipari cégek körében, áprilisban készített fölmérése alapján. A megkérdezett vállalatok közül jóval több kívánja növelni beruházásait, mint tavaly. Ez azt jelzi, hogy továbbra is tart a konjunktúra, ami gyorsuló növekedést alapozhat meg.

  • A jegybank státusa • 1998.06.02

  • Urbán László a pénzügyi tárca számításaira hivatkozik • Horribilis elkötelezettségek • 1998.06.03


    Jövőre a közalkalmazotti béremelésekkel kapcsolatos megállapodások, a hadseregfejlesztés és más elkötelezettségek 7 százalékra tornásznák föl az államháztartás GDP–hez viszonyított hiányát, szemben a kívánatosnak tartott 4 százalékkal. Ez a különbség (a PM becslése szerint várható GDP–t alapul véve) azt jelenti, hogy az elkötelezettségek több mint 330 milliárd forintra rúgnak.

  • Kevesebben maradtak munka nélkül az első negyedévben • Élénkült a belső kereslet • 1998.06.03


    Az első negyedévben folytatódtak a múlt évben kialakult főbb gazdasági tendenciák – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló jelentésében. Az ipari termelés 14 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A fogyasztói árak január–áprilisban 16,8 százalékkal emelkedtek, ez két százalékkal kisebb a bázisidőszakhoz viszonyítva. Az ipari kibocsátás gyarapodási üteme azonban egy számjegyűre, 8,1 százalékra mérséklődött.

  • Húsz százalék alatt áprilisban • Mérséklődött a béremelkedés • 1998.06.08


    Hirtelen mérséklődött a béremelkedés üteme a versenyszférában. A bruttó keresetek áprilisban 18,4 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest, szemben a húsz százalékot jóval meghaladó korábbi ütemmel – derül ki a KSH adataiból. Ez mindenképp kedvező jel az infláció további alakulása szempontjából.

  • Vállalkozói hitelkamatok 20 százalék alatt • Szűkült a kamatrés • 1998.06.08


    Húsz százalék alá kerültek az éven belüli vállalkozói hitelkamatok az áprilisban megkötött szerződések átlagában – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Ugyanakkor a betéti kamatszint nem csökkent, így a rövid lejáratú hitel– és betéti kamatok közti különbség – a kamatrés – 3,4 százalékpontra szűkült. Ez MNB–emlékezet óta a legkisebb érték.

  • Erőteljesen javul a fizetési mérleg • 1998.06.09


    Tovább javul a fizetési mérleg és ezen belül a külkereskedelem helyzete – derül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes áprilisi adataiból. Az első négy hónapban 442 millió dollár hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben, ami az adósságot nem növelő tőkebeáramlás felét sem éri el, és jóval elmarad a tavaly első négyhavi 587 milliós deficittől. Újabb félmilliárd dollárral duzzadt áprilisban a jegybanki tartalékok állománya.

  • A pénzügyi tárca szerint nincs szükség pótköltségvetésre • A hiány eddig 182 milliárd • 1998.06.10


    A Pénzügyminisztérium nem lát indokot a pótköltségvetésre – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján László Csaba helyettes államtitkár. Sőt az előirányzottnál több adóbevételt várnak, ami szerintük a GDP 4,5–4,9 százalékára szorítja le majd az államháztartás idei hiányát. Mint kiderült, a jegybank április végi közgyűlése után visszatérített a büdzsének 22 milliárdot a neki tavaly folyósított 23,2 milliárdos támogatásból.

  • Mérséklődhet az infláció • 1998.06.10


    A gazdaságkutatók 14–14,5 százalékra becsülik a decemberi, tavalyi év utolsó hónapjához viszonyított inflációt, évi átlagban pedig 15–15,5 százalékos áremelkedést várnak. Mindez azt jelentené, hogy az év egészében mintegy 3, az év végére viszont már 4 százalékponttal mérséklődne a drágulás üteme 1997–hez képest.

  • Az infláció mérsékléséhez négyszázalékos hiány kellene • Ötszázmilliárdos elkötelezettségek • 1998.06.10


    A GDP 4 százalékának megfelelő államháztartási hiányt céloz meg a pénzügyi tárca az 1999. évi költségvetési irányelvek tervezetében. A Magyar Hírlap azonban úgy tudja: a különféle törvények és kormányintézkedések összesen 532,6 milliárd forintnyi többletigényt tartalmaznak az idei büdzséhez képest. Ez pedig 5–6 százalékos deficittel járna együtt.

  • Megfontolandó az árfolyamsáv kiszélesítése • Előtérben az inflációfékezés • 1998.06.11


    Az ötszázalékos növekedés tartósnak ígérkezik, s jövőre a GDP 4, 2002–ig pedig 3 százalékára szorítható le az államháztartás hiánya – véli a pénzügyi tárca az 1999–es költségvetési irányelvek tervezetében. A jegybank még óvatosabb költségvetési politikára int. Szerinte a mostani árfolyamrendszer megfelel a felzárkózás kiváltotta lassú felértékelődésnek, bár megfontolandó, nem kellene–e kiszélesíteni az árfolyamsávot.

  • Váratlan májusi drágulás • Újra bezavart a krumpli • 1998.06.12


    Májusban a fogyasztói árak 1,2 százalékkal nőttek áprilishoz és 15,8 százalékkal tavaly májushoz képest – közölte a KSH. A drágulás magasabb a vártnál, s ebben főként az idényáras élelmiszerek a ludasok, főként a krumpli, amely tavaly is megzavarta a képet. Surányi György, az MNB elnöke szerint, ha fennmarad a költségvetési fegyelem, decemberre 14 százalék alá csökkenhet az éves drágulás.

  • A kormány bizonyítványa • A négy év önértékelését a jövő héten kapják kézhez az új képviselők • 1998.06.13


    Az 1994–98–as ciklus lezárásának szánja a távozó kormány azt a jelentést, melynek 120 oldalas rövidített változatát hamarosan kézhez kapják az új ciklus parlamenti képviselői. A rövidítésnek ugyanakkor áldozatul estek olyan érdekes részletek, hogy milyen az egyes szakterületek költségvetési helyzete, és milyen kötelezettségvállalásokat örököl az új kabinet. A jelentés kimerítően ecseteli a sikeres gazdasági stabilizációt.

  • Jelentős az árfolyamveszteség • Kisebb megtakarítás a háztartásokban • 1998.06.19


    Májusban a háztartások nettó 55,2 milliárd forintot takarítottak meg, azaz ennyivel nőtt nettó pénzügyi vagyonuk. Ez kisebb az év eddigi részében kialakult átlagnál. A befektetési jegyeket tartó háztartások jelentős árfolyamveszteséget szenvedtek el.

  • Olvad a külső adósság • 1998.06.23


    Az első négy hónapban 445 millió dollárnyi fizetésimérleg–hiány keletkezett, ami 142 millióval jobb a tavalyi hasonló időszak teljesítményénél – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Az ország bruttó devizaadóssága 0,4, nettó tartozása 1,9 milliárd dollárral csökkent tavaly év végéhez képest.

  • A visszaigénylés joga • 1998.06.24

  • A Fidesz–MPP jegyzi a régi kormány előterjesztését • Augusztusban nyugdíjemelés • 1998.06.25


    Augusztusban emelik idén másodszor a nyugdíjakat, s az ehhez szükséges törvénymódosítást várhatóan ma tűzi napirendjére a T. Ház. Információink szerint a Fidesz–MPP változatlan formában nyújtotta be a leköszönő kormány előterjesztését, amit előzőleg az MSZP nyújtott be.

  • Költségvetési elvek az átadás–átvételi csomagban • Utoljára ülésezett a Horn–Kuncze–kormány • 1998.06.25


    Utolsó ülésén az ügyvezető kormány második olvasatban is megtárgyalta az 1999–es büdzsé irányelveit, hogy átnyújtsa az új kormánynak az „átadás–átvételi csomag” keretében. A megcélzott államháztartási hiány eléréséhez akár törvénymódosításokra is szükség lehet – derült ki Kiss Elemér szóvivő szavaiból. Visszavonták tíz, az előző parlamenthez benyújtott törvényjavaslatukat, és – a 30 elkészített, de benyújtatlan tervezettel együtt – szintén átadják az új kormánynak.

  • Urbán László kontra választási program • 1998.06.26


    Más a választási és más a kormányprogram – hangoztatta Urbán László. E kijelentése állítólag szerepet játszott abban, hogy ma már nem ő, hanem Járai Zsigmond a pénzügyminiszter–jelölt.

  • A növekedés feltételei kedvezőek • 1998.06.27


    Továbbra is kedvezőek a növekedés feltételei – állapítja meg elemzésében a KSH. A növekedést az iparban és az építőiparban változatlanul a beruházások mozdítják előre, miközben a lakossági fogyasztói piac egyelőre lassan élénkül, állapítják meg az első négy hónap adatai alapján. Akárcsak tavaly, január–áprilisban is gyorsabban bővült a kivitel, mint a behozatal.

  • Vagy a növekedés túl nagy, vagy a fogyasztás túl kicsi • A GDP kusza kimutatásai • 1998.06.27


    Valami biztosan nem helytálló a Központi Statisztikai Hivatal 1997–es GDP–gyarapodásra vonatkozó – mégoly előzetes – közléseiben. Vagy a közölt 4,4 százalékos növekedés túl nagy, vagy pedig fogyasztás, felhasználás nőtt eddig ki nem fürkészett mértékben. Gyanúsan emelkedik közben a GDP–felhasználáson belül a „készletváltozás és egyéb” tétel. Minderre azért sem árt visszatekintenünk, mert a KSH hétfőn közli az idei első negyedéves GDP alakulására vonatkozó becslését.

  • A gazdaságkutatók fölfelé kerekítenek • Gyorsul a növekedés • 1998.06.29


    A vártnál gyorsabbnak indult az idén a gazdasági növekedés, melynek első negyedévi üteme meghaladhatja az öt százalékot is. A KSH ma hozza nyilvánosságra előzetes becslését az első negyedév GDP–jéről. Több kutatóintézet fölfelé módosította az idei előrejelzését.

  • Élénk GDP–növekedés • 1998.06.30


    Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron 4,9 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest – közölte előzetesen a KSH. Az 1997. első negyedévi növekedés 2,1 százalék volt.

  • Surányi: öt százaléknál nagyobb a növekedés • Költségvetési szigor kell • 1998.07.02


    A gyors és a fenntartható gazdasági növekedés és az infláció fékezése szigorú költségvetési politikát követel – fejtegette Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jóslata szerint az infláció decemberben évi 14 százalék körül lesz, az idei és jövő évi növekedés üteme meghaladhatja az 5 százalékot.

  • Két százalék az inflációs adó • Növekvő gazdaság, gyarapodó jövedelmek • 1998.07.06


    Idén és jövőre a növekedés mértéke már meghaladja az 5 százalékot – jósolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint az az MNB napokban nyilvánosságra hozott 1997. éves jelentéséből is kiderül, a növekedés már tavaly érzékelhetően megindult. A GDP–kimutatások dolgában az MNB becslései alátámasztják a Magyar Hírlap megfigyeléseit a Központi Statisztikai Hivatallal folytatott vitánkban (MH, június 27. és július 4.).

  • A gazdaságkutatók többnyire függetlenek az államtól • Megalakult a Növekedéskutató • 1998.07.07


    Növekedéskutató Intézet néven működik tovább az eddigi Privatizációs Kutatóintézet – jelentették be tegnap. Az annak idején áVÜ–pénzből alapított intézet reményei szerint megrendeléseket kap az új kormánytól. Mint összeállításunkból kiderül, a legtöbb gazdasági kutató cég tulajdonosi összetétele szerint nagyjából független az államtól. Kivétel a Kopint–Datorg Rt.

  • Az „örökség” 860 milliárd • A büdzsé és a tb–alapok 532, az áPV Rt. 335 milliárdos kötelezettséget hagy hátra • 1998.07.08


    Az átadás–átvétel kiélezi a kérdést: vajon mit örököl a hivatalba lépő kormány. A költségvetésben és a társadalombiztosítási alapoknál több mint ötszázmilliárd forintnyi, az előző évekről jövő évre áthúzódó kötelezettséget vehet át, de ennek csak mintegy háromötöde lehet a kőkemény, mindenképp kifizetendő tétel. További 335 milliárdot vállalt be az áPV Rt., aminek azonban várhatóan legfeljebb tizedét bukja el – értesült a Magyar Hírlap.

  • Eladtak részvényeikből a külföldiek • Májusban fizetésimérleg–többlet • 1998.07.09


    Májusban megfordult a korábbi trend, és a portfóliók (azaz tíz százalékot meg nem haladó részesedések) vásárlása helyett 184 millió dollárnyi tőkekivonás történt. Ez meghaladta a közvetlen tőkebefektetések gyarapodását – derül ki az MNB előzetes fizetésimérleg–adataiból.

  • A Kopint óv az élénkítéstől • 1998.07.10


    A magyar gazdaság fellendülőben van, így nincs szüksége a kereslet serkentésére, a költségvetés lazítására – figyelmeztetnek a Kopint–Datorg Rt. szakértői. A feldolgozóipari cégek körében tíz éve először tapasztalták a kapacitáshiány jeleit.

  • A nemzeti bank módosítja eszköztárát • 1998.07.10


    Augusztus 15–étől változtatások várhatók a jegybank eszköztárában – derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből. A pénzintézetek tartalékolási periódusát a jelenlegi két hétről egy hónapra növelik. Megszüntetik az egyhetes repo– és betéti konstrukciókat. Vizsgálják azt is, hogy esetleg tartalékolási kötelezettség alá vonják a bankok rövid lejáratú külföldi forrásait.

  • Lecsengett a krumpliárrobbanás • Tizenöt százalék alatt az infláció • 1998.07.11


    Júniusban a fogyasztói árak 14,2 százalékkal emelkedtek az egy évvel és 0,3 százalékkal az egy hónappal korábbiakhoz képest – jelentette a KSH. 1989 januárja óta most először került az infláció mérőszáma 15 százalék alá. A drágulásban ezúttal kedvező szerepet játszottak az idényáras élelmiszerek.

  • Repokamatot csökkentett a jegybank • 1998.07.11

  • Göncz árpád nem kér normakontrollt • Százmilliárdos tb–hiány várható • 1998.07.14


    A társadalombiztosítási alapok hiánya az év végére meghaladhatja a százmilliárd forintot – a tervezett 22,1 milliárd forinttal szemben –, így tb–pótköltségvetést kell készíteni – értesült a Magyar Hírlap. Göncz árpád köztársasági elnök ma várhatóan aláírja a tb–önkormányzatok megszüntetését kimondó törvényt, ami miatt a nagy szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

  • Tartalékkamat–mérséklés • 1998.07.14

  • A zárszámadás szerint az államháztartás elmúlt évi deficitje 4,8 százalék • Elengedik a tb tavalyi hiányát • 1998.07.15


    A Pannonhalmi Főapátság helyett a költségvetés fizeti ki a Postabanknak az egyházi adósság idei, 100 millió forintos részletét – rendelkezik az 1997–es zárszámadás lapunk birtokába került tervezete. Az előterjesztésből kiderül az is, hogy az MNB–nek 1997–re kellett elszámolnia a CIB Rt. értékesítéséből 1998–ban befolyt 26,3 milliárdos bevételt. Az államháztartás tavalyi hiánya elérte a GDP 4,8 százalékát.

  • Az idén is több lesz a vártnál a tb–deficit • Jó helyzetben a költségvetés • 1998.07.15


    A központi költségvetésben júniusban mindössze 13 milliárd forint hiány keletkezett, így a féléves deficit 195,1 milliárd, nem éri el az éves előirányzat 50 százalékát – közölték a Pénzügyminisztériumban. A tárcánál 60–70 milliárd forintra becsülik a tb–alapok éves várható hiányát, ami a törvényes mérték háromszorosának felelne meg. Az összeg lapunk értesülése szerint a 100 milliárd forintot is meghaladhatja.

  • Chikán, Járai és Surányi: a gazdaság helyzete kedvező • Adómérséklés már jövőre • 1998.07.16


    Már jövőre mérséklik a tb járulékkulcsát és a személyijövedelemadó–terhelést – ígéri Járai Zsigmond pénzügyminiszter, aki azonban semmiképp nem áldozná fel a költségvetési és fizetési mérleg egyensúlyát a növekedés oltárán. Mint Surányi György jegybankelnökkel együtt leszögezte, 2000–ben jóval tíz százalék alá kerül az infláció. Chikán Attila gazdasági miniszter bejelentette: őszre kis– és középvállalkozás–fejlesztési csomagot állítanak össze.

  • Borúlátóbbak a vállalkozások, optimistább a lakosság • Csökkent a konjunktúraindex • 1998.07.16


    Vajon a konjunktúra lanyhulása előtt állunk–e, vagy csak a választások utáni kivárásról van szó? – ennek megállapítására a GKI Gazdaságkutató Rt. egyelőre nem vállalkozik, de tény, hogy júniusban már harmadik hónapja romlott az általa számított konjunktúraindex. Ennek oka a vállalkozások várakozásainak romlása; ugyanakkor a lakosság optimizmusa tovább erősödött.

  • Többlet az alapoknál • 1998.07.17


    Az új kormánynak is maradt pénz az elkülönített állami pénzalapokban. Fél év alatt ugyanis az ez évre előirányzott bevételek 49,4 százaléka befolyt a hat alapba, miközben a kiadási kereteknek mindössze 42,4 százaléka merült ki – derül ki a Magyar államkincstár adataiból.

  • Princz önként megy, ha a kormány kívánja • 1998.07.18


    Princz Gábor önként lemond a Postabank elnök–vezérigazgatói tisztségéről, ha a kormány nem támogatja – jelentette be a bankvezér tegnap este az RTL Klub televíziónak adott interjúban. Ezt annak ellenére is megtenné, hogy az állami tulajdon postabankbeli részaránya nem éri el az eltávolításához szükséges 75 százalékot.

  • Bővül a kiskereskedelmi forgalom • Bizonytalan benzinfogyasztás • 1998.07.18


    Fellendülnek az autó– és autóalkatrész–eladások, ugyanakkor visszaesik az üzemanyag–kiskereskedelem – derítette ki a KSH az első öt hónap forgalma alapján. Érdekesség, hogy ennek homlokegyenest ellentmondanak a Mol Rt. számításai, melyek a benzinkutak forgalmának növekedését jelzik.

  • Régi ezüstügyletek miatt fizettünk • A CIB eladása hozta egyenesbe a jegybankot • 1998.07.23


    A költségvetés az idén volt kénytelen megtéríteni az MNB–nek az 5,5 milliárd forintnyi, régi ezüstügyletekkel kapcsolatos tőkeveszteséget, amelyet eddig elleplezett a helytelen elszámolás – derül ki az 1997–es zárszámadási törvényjavaslatból. Arról is értesülhettünk, hogy az MNB tavaly veszteséges lett volna, ha végül is nem akkorra számolták volna el a CIB Rt. értékesítéséből befolyt 26,3 milliárdot. A büdzsé által átvett, 1,8 billió forintnyi devizaadósság tekintélyes összeg: csak a vele kapcsolatos árfolyam–fedezeti (currency swap) ügyletek 35,9 milliárdot kóstáltak.

  • Követjük a bizonytalan értőket • 1998.07.23

  • Estek a vállalkozói kamatok • 1998.07.31


    Feltűnően csökkentek júniusban a vállalkozói kamatok: éven belüli lejáratra, hitel– és betéti oldalon egyaránt 0,6 százalékponttal estek. A rövid lejáratú hitelkamatok 19 százalék alá kerültek – jelentette az MNB. Mint megfigyelhető, a kamatcsökkenés egybeesett az infláció mérséklődésével.

  • Jön a szigor • 1998.07.31


    A költségvetésben szigor lesz, a kormány ebben nem akar különbözni elődjétől. Négy százalék alá szorítják le jövőre a hiánynak a GDP–hez viszonyított mértékét; ez a célkitűzés – amelyről a kabinet a jegybankelnök jelenlétében határozott – kimondatlanul is visszatérést jelent az eltávozott kormány irányelveihez. Egyben továbblépés Járai Zsigmond korábbi nyilatkozataihoz képest, hiszen a pénzügyminiszter hol öt, hol meg négy és fél százalékos deficitről szólt.

  • Meglepődött a piac, estek a hozamok • Kamatot csökkentett a nemzeti bank • 1998.08.04


    Újabb fél százalékponttal csökkentette a Magyar Nemzeti Bank a repo– és a jegybanki betéti kamatokat. Indoklása szerint ezzel a piaci hozamcsökkenéshez alkalmazkodott. A piac kisebb mértékű kamatcsökkentést várt, így aztán tovább estek a hozamok.

  • A Mahirhoz került a Fico Kft. • A Fidesz–MPP megvált cégétől • 1998.08.07


    A Fidesz–Magyar Polgári Párt megszabadult egyszemélyes társaságától, a Fico Kereskedelmi, Informatika és Szolgáltató Kft.–től. A Fico új egyszemélyes tulajdonosa május 18–ától a Mahir Magyar Hirdető Rt. – értesült a Magyar Hírlap. A veszteségesen működő kft.–t az 1996–os székházügylettel már megszabadították 100 millió forintos adósságától.

  • A külföldi tőkések júniusban csaknem háromszázmillió dollár jövedelmet vontak ki • Félmilliárd dolláros mérleghiány • 1998.08.08


    Júniusban – egyetlen hónap alatt – 520 millió dollárnyi hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben. Így a féléves deficit csaknem egymilliárd dollárra duzzadt – akkorára, amelyet tavaly egész évben produkált a magyar gazdaság. A folyamatokból lapunk a nettó adósság növekedésére következtet. Az export ugyanakkor továbbra is gyorsabban nő, mint az import.

  • A vagyon–kezelés felelőssége • 1998.08.10

  • Csökkent az árszínvonal • A zöldségek ismét kedveztek az inflációnak • 1998.08.12


    Júliusban még olcsóbb lett a zöldség, a krumpli, s emiatt a fogyasztói árszínvonal 0,2 százalékkal mérséklődött júniushoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Tavaly júliushoz viszonyítva a fogyasztási cikkek és szolgáltatások 14,1 százalékkal drágultak.

  • Duzzadó adóbevételek • A parlament szentesíti majd a tb–deficitet? • 1998.08.12

  • Tőkemozgások • 1998.08.13

  • Pártpénztárnok az APEH élén • 1998.08.15


    A pénzügyminiszter – Joszip Tot ide, Kaya Ibrahim oda – késedelem nélkül kinevezte Simicska Lajost az APEH elnökének. Még szabadságáról sem tért haza; állítólag egy faxszal elintézte az előléptetést, mihelyt elkészült az obligát biztonsági átvilágítás a jelöltről.

  • Nőtt az ipar hazai értékesítése • 1998.08.18


    Az ipari termelés növekedése felgyorsult, s az első félévi teljesítmény 13,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – jelentette a KSH. Az export mellett végre a belföldi értékesítés is bővült az iparban. A rendelésállomány júniusi adatai viszont már szerényebb növekedést mutatnak.

  • A büdzsétől függ a leértékelés mérséklése • Elviselhető forrópénzek • 1998.08.19


    Jövőre az évi átlagos 11 százalékos infláció mellett legfeljebb 2 százalékos reálbérnövekedés lehetséges – szögezte le egy sajtóbeszélgetésen Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Mint kérdésre kifejtette: csak a jövő évi költségvetés elfogadása után jöhet szóba a leértékelési ütem és vele a kamatszint csökkentése.

  • A Központi Statisztikai Hivatal jócskán lefelé korrigálta a korábbi közlést • Élénkültek a beruházások • 1998.08.21


    A beruházások az első negyedévben a korábban ismert 12,1 százalék helyett valójában csak 7 százalékkal nőttek, mivel egy nagy adatközlő utólag módosította korábbi adatát – tudta meg a Magyar Hírlap. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a beruházások az első félévben reálértékben 10,6 százalékkal nőttek. A második negyedévi növekmény 12,7 százalékos volt a tavalyi év hasonló időszakához képest.

  • A kényes büdzsé • 1998.08.22


    A kormány merő tapintatból óhajtja egy hónappal, október végére halasztani az 1999–es költségvetés benyújtását. Nem akarja ugyanis befolyásolni az önkormányzati választásokat – magyarázza.

  • Csúszó leértékelés után jöhet az euróhoz kötött forint – véli Szapáry György • Túl költséges a tőkebeáramlás • 1998.08.24


    Idővel búcsút mondunk a csúszó leértékelésnek, bár ezt nem szabad elsietni – véli tanulmányában Szapáry György, az MNB alelnöke és munkatársa, Jakab M. Zoltán. A csúszóárfolyam–rendszer bevezetése óta mérséklődött a spekulatív, kamatindukált tőkebeáramlás, amely azonban még mindig jelentős jegybanki intervenciót kényszerít ki. Forintadóssággá változott át a nettó devizaadósság egy része; ennek egyik hátránya, hogy romlott az MNB és a kormány együttes adósságának lejárati szerkezete.

  • A jegybank kész sávon belül is beavatkozni • Gyengélkedett a forint • 1998.08.25


    Az orosz fejlemények hatására drámaian alacsony árfolyamon kezdett tegnap a forint a bankközi devizapiacon, s végül 1,8 százalékkal zárt az intervenciós sáv közepe fölött (a maximális eltérés 2,25 százalék). A jegybank közleménnyel avatkozott be: a csúszóleértékelés történetében először fejezte ki elégedetlenségét a forint sávon belüli gyengülése iránt. A forint fluktuációjának mértéke nemzetközi viszonylatban kicsi, de az ingadozás ténye szokatlan a magyar piacon – vélte kérdésünkre Szapáry György, az MNB alelnöke.

  • Nincs közvetlen veszély • Gazdasági „csúcstalálkozó” a kormányfőnél • 1998.08.26


    Az orosz válság nem indokol rendkívüli kormányzati intézkedést hazánkban – derült ki Orbán Viktor kormányfő, Martonyi János külügy–, Járai Zsigmond pénzügy–, Chikán Attila gazdasági miniszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnapi megbeszélésén, melyről utóbbi három gazdasági csúcsvezető tájékoztatott.

  • Az orosz hatás • 1998.08.26

  • Surányi továbbra is óvatos • Kétezerre egy számjegyű lehet az infláció • 1998.08.27


    Az infláció elsősorban a szegényeket, a kisjövedelműeket sújtja, fékezéséhez azonban türelem kell – fejtegette Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap Nyíregyházán, a XXXVI. közgazdász–vándorgyűlésen. Szerinte 2000–ben a drágulás már egy számjegyűre csökkenthető.

  • Új gazdaságpolitikai receptek • Mellár szeptembertől a KSH elnöke • 1998.08.28

  • Háromszor is beavatkoztak • A jegybank valutaóvó lépései – Elhalasztott MNB–kötvényaukció • 1998.08.29


    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap háromszor is beavatkozott a forint árfolyamának védelmében. A hazai valuta végül valamivel erősebb pozícióban zárt, mint tegnap. Az állampapír–piaci hozamok újra emelkedtek, azaz a külföldi befektetők továbbra is inkább eladták a papírjaikat, ám délutánra a hozamnövekedés megállt.

  • Mérséklik a csúszó leértékelést • Az inflációt meghaladó nyugdíj– és béremelést ígér a kormány • 1998.08.31


    A magyar pénzpiaci szakértők bizalomerősítő lépésként értékelik Orbán Viktor miniszterelnök hétvégi bejelentését, miszerint október elsejétől a kormány a jegybankkal egyetértésben 0,7 százalékra mérsékli a forint csúszó leértékelésének havi ütemét. Azt is bejelentette: jövőre a nyugdíjak és a bérek az inflációnál 2–3 százalékkal jobban emelkedhetnek. Az orosz pénzügyi válság miatt a kormány nem lát okot a gazdaságpolitika változtatására – mondta Orbán Viktor a rendkívüli kormányülés szünetében.

  • A csattanós válasz • 1998.08.31

  • Az orosz válság nem fékezi a hazai növekedést • Chikán optimista, az EU sem aggódik • 1998.09.01


    Az orosz válság nem befolyásolja a hosszú távú magyar kilátásokat – hangsúlyozta sajtóbeszélgetésen Chikán Attila gazdasági miniszter, aki 5–5,5 százalékra becsüli hazánk jövő évi növekedését. Közben a Magyar Hírlap Brüsszelben úgy értesült: az Európai Unió (a világgá röppent hírekkel ellentétben) nem látja szükségét a tagjelölt országok megsegítésének az orosz pénzügyi válság miatt.

  • Intervenció nélkül • 1998.09.01

  • Mellár Tamás lett a KSH elnöke • 1998.09.02


    Orbán Viktor kormányfő kinevezte Mellár Tamást a Központi Statisztikai Hivatal elnökének, leváltva e posztról Katona Tamást. Az új elnök, aki ma teszi le a hivatali esküt, feladatának tekinti, hogy erősítse a KSH függetlenségét, politikamentességét – nyilatkozott a Magyar Hírlapnak.

  • Versenyképesebb feldolgozóipar, jövedelmezőbb export • Késleltetett árfolyamlépés • 1998.09.03


    A magyar ipar versenyképessége már korábban megalapozta a csúszó leértékelés – hétvégén bejelentett – lassítását. Az első félévben ugyanis nemcsak az olcsóbb bérek hozták előnyös helyzetbe az exportőröket külföldi versenytársaikhoz képest, hanem – hosszú idő óta – a külföldön elérhető értékesítési árak is.

  • Estek a mezőgazdasági felvásárlási árak • Látványos ipari növekedés • 1998.09.05


    Folytatódik az ipari termelés látványos növekedése, s tovább mérséklődik a termelői áremelkedés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal júliusra vonatkozó, előzetes adataiból. A mezőgazdasági termékek felvásárlási ára júliusban 9,2 százalékkal csökkent júniushoz képest.

  • Kornai nem költené el előre a várt többletbevételt • Szigorú büdzsé infláció ellen • 1998.09.08


    Kornai János közgazdász professzor óvatos költségvetési politikát ajánl, amely tovább mérsékli a kiadásokat, és nem költi el az utolsó fillérig a várt növekedésből származó bevételt. Szerinte hiba volna pánikba esni az orosz válság miatt, de nem ajánlja azt a hetvenes évekre jellemző struccpolitikát sem, amely úgy látta, hogy hozzánk semmi nem „gyűrűződhet be”.

  • Járulékfordulat • 1998.09.05

  • Több mint egymilliárd dolláros tőkekiáramlás • Romlott a fizetési mérleg • 1998.09.09


    Javul az áruforgalmi mérleg, de a tőkejövedelem–kivonás miatt romlik a folyó fizetési mérleg. Ez derül ki az idei és a tavalyi első héthavi adatok összevetése alapján. Júliusban (az orosz válság kirobbanása előtt) nettó százmillió dollárnyi portfólióbefektetés jött be hazánkba.

  • Forró hajrá a határidős devizatőzsdén • Félmilliárd dollárnyi üzlet lejáróban – Szabadulnak a külföldiek az állampapíroktól • 1998.09.12


    Kereskedők úgy becsülik, hogy mintegy félmilliárd dollárnyi kontraktus határideje jár le a jövő héten a devizatőzsdén, s ezek zárásához vásárolják a devizát. S minekutána a spekulánsok hozzászoktak az erős, árfolyamsáv aljához ragadt forinthoz, most nagyot veszíthetnek. A forint gyengüléséhez hírek szerint hozzájárulnak a további tőkekivonások is, ami a tovább növekvő hozamokon és a külföldiek kezén lévő állampapír–állomány apadásán is tetten érhető.

  • Csökkent az árszínvonal • 1998.09.12


    Augusztusban 0,4 százalékkal mérséklődtek a fogyasztói árak júliushoz képest – közölte a KSH. Az olcsóbbodásban oroszlánrészt vállaltak az idényáras cikkek, különösen a paradicsom, a paprika meg a vöröshagyma. Tavaly augusztushoz képest az árak 13,5 százalékkal emelkedtek.

  • Megugrott a deficit • Az év egészében tartják a költségvetést • 1998.09.14


    Augusztusban erőteljesen, 52 milliárd forinttal megugrott a központi költségvetés hiánya, a tb–deficit 22,7 milliárddal duzzadt föl, sőt még a korábban eminens elkülönített állami alapok is 2,3 milliárdos mínuszt termeltek – derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb adataiból.

  • A vesztes befektetők perelhetik a pénz– és tőkepiaci felügyeletet • árfolyam–manipuláció a devizapiacon • 1998.09.16


    Valamikor biztos üzletnek tekintett devizaspekulációs ügyleteken – előzetes számítások szerint – 600–700 millió forintos veszteséget szenvedhetnek el ma a kisbefektetők. A veszteségek – egyes vélemények szerint – jóval kisebbek lettek volna, hogyha a brókerek nem szakították volna el korábban az ügyletek elszámolóárait a piaci ártól. Az árfolyam–manipuláció miatt megnőtt a valószínűsége annak is, hogy a szeptemberi határidős ügyletek kifutása után több brókercég fizetésképtelenné válik vesztes ügyfelei miatt.

  • Csak tárgyilagosan • 1998.09.16

  • Chikán óvatos gazdaságpolitikát ajánl • Boros Imre ösztönözné a kis– és középvállalkozásokat • 1998.09.17


    A gazdasági kormányzat tart attól, hogy jövőre nem lesz gyorsabb a növekedés 3–4 százaléknál, bár nem zárja ki az öt százalékot sem – mondta Chikán Attila miniszter a Magyarországi Exportálók Szövetségének (MESZ) közgyűlésén. Hozzátette: a gazdaságpolitika alapjai változatlanok, függetlenül attól, hogy a világgazdaságban milyen mértékű visszaesés várható, ám ez nem jelenti azt, hogy a gazdaságpolitika is változatlan marad.

  • Az elillant hét százalék • 1998.09.17

  • Gyarapodó kiskereskedelem • 1998.09.18


    Júliusban igen erőteljesen – csaknem 9 százalékkal – nőtt a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest – közölte a KSH. Ez gyorsuló gyarapodás, hiszen hét hónap átlagában csak 4,7 százalékkal nőtt a kereskedők forgalma.

  • Növekvő hozamok • 1998.09.18

  • Gyarapodnak a megtakarítások • Készpénzt halmoztak fel • 1998.09.19


    A megtakarítási formák között augusztusban, amikor kedvezőtlenre fordult a pénz– és tőkepiaci helyzet, a háztartások a készpénzt részesítették előnyben. Gyarapították a bankoknál tartott forintjaikat, de feltűnő érdeklődést mutattak a devizabetétek iránt is. Az év eleje óta jelentősen – 7 százalékkal – nőtt a megtakarítások reálértéke.

  • Euro a BNV–n • Közös pénzpolitikával az infláció ellen • 1998.09.19

  • Kamatot emelt a jegybank • 1998.09.23

  • Forintszűkében a piac, tele a kincstár • Újabb hozamemelkedés az állampapírpiacon • 1998.09.24


    Újra erőteljesen emelkedtek az állampapír–piaci hozamok, egyes lejáratokra már meghaladták a 20 százalékot is. A piacot eszerint továbbra is a likviditáshiány (forintszűke) uralja. E gondon kevéssé enyhíthetett az államadósság–kezelő Központ államkötvény–visszavásárlási akciója, hiszen az ügyfelek által felajánlott papíroknak csak negyedét fogadta be.

  • Érdektelenség • 1998.09.25

  • Újra elmaradt az MNB aukciója • Forinthiány, magas hozamok • 1998.09.26


    Immár harmadszor nyilvánította érvénytelennek a jegybank a kéthetenként sorra kerülő éves kötvény aukcióját. Ezúttal 10 milliárdot dobott volna piacra. Ez összefügg a pénzpiacon uralkodó likviditásszűkével, amely fölfelé hajtotta a hozamokat, értelmetlenné téve a forintok bevonását.

  • Többe kerül a becsületsértés, az ingatlanbejegyzés • Drágulnak az illetékek • 1998.09.28


    Igencsak megemelik – nem egy esetben megduplázzák – jövőre az illetékeket – derül ki a kormány múlt héten elfogadott, ám még csak töredékekben nyilvánosságra hozott törvényjavaslatából. A lakáscsere illetékével kapcsolatos kedvezménnyel a jövőben csak magánszemélyek – öt éven belül egyszer – élhetnének. A jövedéki törvényben pedig átlagosan 11 százalékos adóemelést terveznek, de ennél nagyobb mértékben növelnék az ólmozatlan benzin és a cigaretta adóját.

  • Holnapig védhetők meg az adósok • Ha nincs rendelet, fellép az OTP • 1998.09.29


    Az önkormányzatok választott tisztségviselői, polgármesterei 32 százalékkal emelték idén fizetésüket – közölte Pintér Sándor belügyminiszter az OTP Bank Rt. önkormányzati konferenciáján tegnap. Csányi Sándor, az OTP elnök–vezérigazgatója figyelmeztetett: fellépnek a lakáshitel–hátralékosokkal szemben ott, ahol az önkormányzat nem alkot rendeletet a holnap lejáró határidőig.

  • Felgyorsult a növekedés • 1998.10.01


    Az első félévben 4,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) reálértéke a tavalyi azonos időszakhoz képest – jelentette előzetesen a KSH. Intő jel, hogy a második negyedévben az export növekedése lelassult, és január–június egészében is romlott a külkereskedelmi mérleg.

  • Emelkednek a hozamok • 1998.10.02

  • Előnyben a stabilitás • Jövő év végén egy számjegyű infláció – Euro kerül a valutakosárba • 1998.10.03


    Az infláció jövő év végére tíz százalékra vagy egy számjegyűre mérséklődhet, de ennek feltétele a külső és belső egyensúly fenntartása – véli Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szerinte a 4 százalékos növekedés jövőre „reálisan pesszimista” lehetőség. Az árfolyamrendszerben az MNB olyan valutakosárbeli változást javasol, hogy 1999–ben hetven, 2000–től pedig száz százalékban az euróval szemben jegyezzék a forintot.

  • Külföldi spekulánsoké a részvények harmada • 1998.10.07


    A tőzsdei részvények közel egyharmadát külföldi stratégiai befektetők birtokolták az év közepén, s több mint egyharmada, vagyis akkori értéken 5,5 milliárd dollárnyi „egyéb” – azaz spekulatív – külföldi befektetők kezében volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az állampapíroknak a bankok, a befektetési jegyeknek pedig a háztartások a legfőbb tulajdonosai.

  • Kopint–Datorg: jövőre 4–4,5 százalékos növekedés • Óvnak a kutatók a túlzott megszorításoktól • 1998.10.09


    A költségvetési politikának kerülnie kell, hogy túlreagálja a külgazdasági feltételek romlását – óvnak a Kopint–Datorg Rt. kutatói. Lefelé módosították a növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket, de még így is 4 százalékot meghaladó GDP–gyarapodást jeleznek előre.

  • 129. Többlet a fizetési mérlegben • 1998.10.09


    Augusztusban – az MNB előzetes adata szerint – 110 millió dollár többlet keletkezett a fizetési mérlegben, ami meglepetés a külkereskedelmi mérleg romlásáról szóló hírek után. Az egyik magyarázat az, hogy az idegenforgalom egyetlen hónap alatt majd' negyedmilliárdos aktívumot mutatott föl.

  • A gazdasági tárca szerint romlik, a jegybank szerint javul a mérleg • Kusza külkereskedelmi statisztikák • 1998.10.13


    „Örökzöld sláger” a vám– és a fizetési mérleg statisztika szerinti külkereskedelmi adatok eltérése, amelyre szakértők sem tudnak kimerítő magyarázatot adni. Idén az egyik statisztika szerint romlik, a másik szerint javul az áruforgalmi mérleg. Mivel a pénzforgalom meghaladja a mögötte álló nettó áruforgalmat, egyesek a multik burkolt profitáramoltatását sem zárják ki.

  • Lassuló növekedés, romló egyensúly • A GKI magas költségvetési hiánytól tart • 1998.10.15


    A magyar gazdaság jövőre 3–4 százalékkal gyarapszik, az idei 5–5,5 százalék után – jósolja a GKI Gazdaságkutató Rt. Előrejelzései szerint 1999–ben a külkereskedelmi és a fizetési mérleg tovább romlik, s a mostani információk alapján az államháztartási hiány akár a GDP 6–7 százalékát is elérheti, amit egy szigorú büdzsé 4,5–5 százalékra szoríthat le. A GKI továbbra is enyhülő inflációra számít.

  • Sokgyermekesek előnyben • 1998.10.16


    A gyermek utáni személyi jövedelemadó–kedvezményre két változat maradt talpon a kormány tegnapi ülésén. Ha a parlament az első, esélyesebb változatot fogadja el, akkor a gyermektelenek nagy része reálkereset–csökkenésre számíthat, a háromgyermekes alkalmazottak helyzete viszont egy bizonyos jövedelemszint felett jelentősen javul.

  • Jól teljesít a büdzsé, de kevesebb külföldi hitelez • Egymilliárd dolláros tőkekivonás • 1998.10.16


    Augusztusban és szeptemberben több mint egymilliárd dollárnyi állampapírtól szabadultak meg a külföldiek – derült ki a pénzügyi tárca tájékoztatóján. A központi büdzsé ugyanakkor a tervezettnél jobban teljesít, hiánya szeptemberig 278 milliárd forint. A jövő évi költségvetésben zárolt tartalék formájában tesznek félre 33–35 milliárdot arra az esetre, ha 1999–ben mégsem érné el az 5 százalékot a gazdasági növekedés.

  • Megugrott a vállalati hitelezés • 1998.10.17


    A vállalatoknak nyújtott forint– és devizahitelek erőteljesen, évi húsz százaléknál jóval nagyobb mértékben növekvő állománya a gazdaság élénkülését mutatja. A különféle pénzállományok (monetáris aggregátumok) emelkedése is gyorsabb az infláció üteménél.

  • Az adatvédelmi biztos munkatársa nem aggódik a taj–számok miatt • Orbán a nagyobbik gyerekkedvezmény pártján • 1998.10.20


    A kormányfő a személyi jövedelemadózásban élvezhető gyermekkedvezmény első változatát támogatja – tudta meg a Magyar Hírlap. Vagyis mint korábban már bejelentette, az egy– és kénygyermekesek adójából havonta és gyermekenként 1700, a többgyermekesekéből 2300 forintot engedne el. Az adózás rendjéről szóló törvény tervezete megfelel az adatvédelmi szabályoknak – nyilatkozott lapunknak az adatvédelmi biztos munkatársa.

  • Adóátrendezés • 1998.10.21

  • Kolonc az MNB–n • Szavatolják a bécsi leánybank fizetőképességét • 1998.10.22


    Hosszabb folyamat eredményeként halmozódott fel az a veszteség, amelyet az elmúlt hetekben, többéves munka eredményeként tárt föl a Magyar Nemzeti Bank bécsi leánybankjánál – közölte Arnóth Sándor képviselő (Fidesz–MPP) kérdésére Surányi György, az MNB elnöke a parlament költségvetési bizottságának ülésén. Orbán Viktor kormányfő hétfőn egy „meg nem nevezett bécsi bank” 70 milliárd forintos veszteségéről beszélt.

  • Továbbra is biztonságos devizatartalék az MNB–nél • 1998.10.22


    Jelenleg 8,2 milliárd dollárt tesznek ki a devizatartalékok – közölte országgyűlési bizottsági meghallgatásán Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Vitatkozva az állami Számvevőszék szerinte „könyvelői” szemléletével, leszögezte: az elmúlt hetek fejleményei igazolják az óvatos politika, többek közt a napi szükségleteknél nagyobb állampapír–kibocsátás jogosságát. A jegybankelnök úgy tudja: a jövő évi büdzsét 10–11 százalékos évi átlagos infláció feltételezésével dolgozzák át.

  • Költségvetési sarokszámokról döntött a kormány • Eladja vagyonát a tb • 1998.10.24


    Az államháztartás hiánya jövőre a bruttó hazai termék 3,95 százalékát érheti el, szemben az idei 4,7 százalékkal – szögezte le Járai Zsigmond pénzügyminiszter a kormány ülése után. Mint kiderült, 50 milliárd forintnyi garanciakeretet különítenek el az 1999–es büdzsében a Postabank veszteségeinek rendezésére. A társadalombiztosításnak 53 milliárdos bevételt kell majd elérnie vagyona eladásával.

  • Nőtt a nettó adósság • 1998.10.24


    Szezonális okok – kisebb import, kedvező idegenforgalmi egyenleg, szerény tőkejövedelem–kiáramlás – játszottak közre abban, hogy az augusztusban 111 millió dollárnyi többlet keletkezett a folyó fizetési mérlegben – közölte az MNB. A tőkekivonás jelei elsősorban a kormány külföldi kötvényadósságainak apadásában mutatkoztak meg.

  • Ha nem áramlik be a tőke, jöhet a külföldi kötvénykibocsátás • Kedvezőbb a devizaadósság • 1998.10.29


    Az orosz válságot követő tőkekivonás miatt megemelkedtek a hozamok, ez azonban nem növeli lényegesen a költségvetés jövő évi kamatkiadásait – állítják az államadósság–kezelő Központnál (áKK). Úgy vélik továbbá, hogy amennyiben továbbra sincs tőkebeáramlás, a büdzsé jövőre lejáró 1,8 milliárd dollárnyi devizaadósságát teljes egészében devizában kellene megújítani.

  • Javuló konjunktúra • Romló külpiaci mérleg • 1998.10.29

  • A kormány elfogadta a költségvetés tervezetét • Négyszázalékos hiány • 1998.10.30


    Jövőre a központi költségvetésben 380,9, a társadalombiztosítási alapoknál 32 milliárd forintos hiánnyal számol a kormány. Az erről szóló törvényeket időben, azaz szombatig benyújtja a kabinet – ígérte Járai Zsigmond pénzügyminiszter. A Postabank veszteségei mögé 75 milliárdos garanciakeretet állít a büdzsé. Hivatalosan bejelentették, hogy januártól 0,1 százalékponttal – havi 0,6 százalékra – mérséklik a csúszóleértékelést.

  • Részeredmények az Érdekegyeztető Tanácsban • áfamentes közműfejlesztés • 1998.10.31


    Egy–egy enyhítés a tervezett áfa–, a helyi adó és a gépjárműadótörvényben s három apró technikai módosítás – ennyi „vívmányt” könyvelhetett el a munkaadói oldal az Érdekegyeztető Tanács tegnapi vitáján. A szakszervezetek hétfőig még benyújthatják javaslatukat az szja–ról.

  • Több pénz a központi szerveknek • 1998.11.02


    Jövőre tovább csökken az állami újraelosztás a kormány 1999–es költségvetésre vonatkozó javaslata szerint. Ugyanakkor a büdzsé jövőre központosít is: nem kevesebb mint 24 százalékkal nő a központi költségvetési szervek támogatása, holott a drágulás várt mértéke mindössze 10–11 százalék.

  • Selmeczit meghallgatja a költségvetési bizottság • Eladná a kormány a tb–vagyont • 1998.11.04


    A pénzügyi tárca nem konzultált a társadalombiztosítás vezetőivel, amikor azt javasolta, hogy a jövő év végéig adják el a tb–alapok teljes, 60–70 milliárdos piaci értékű vagyonát – tudta meg a Magyar Hírlap. A teljes vagyonértékesítés ellen több érv is szól: az egyik, hogy a tb–nek – a tegnapi tőzsdei zárórán – 13 milliárd forintot érő Richter–pakettjét csak az állami Privatizációs és Vagyonkezelő (áPV) Rt. vehetné meg, ám erre nincs fedezete. A költségvetési bizottság tegnap úgy döntött, hogy a tb–alapokat felügyelő államtitkárt, Selmeczi Gabriellát meghallgatják.

  • Jogi akadály a lakásáfa visszaigénylésében • Támogatás négyszázezer forintig • 1998.11.04


    Az áfatörvénybe nem illeszthető be a lakásépítés vagy –vásárlás esetén 400 ezer forintig visszaigényelhető áfa, mivel ez nincs összhangban az Európai Unió szabályozásával – derült ki a költségvetési bizottságban. A visszaigénylés azonban szerepel a kormányprogramban, ezért új jogi formulaként bevetik az „áfa–visszaigénylési támogatást”.

  • A pénzügyminiszter elé kerülnek az ÉT adótáblái • A kormány a középosztály mellett – A Fideszben is segítenének a kisjövedelműeken • 1998.11.04


    Nem született tegnap megállapodás az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) plenáris ülésén, de a munkaadók és a munkavállalók hét adótábla–variációja közül hármat a pénzügyminiszter elé terjeszt a kormányzati tárgyalócsoport. A költségvetési bizottság fideszes tagja időközben alternatív adótáblákat készített, amelyek szintén csökkentenék az alacsonyabb jövedelműek terheit.

  • A Pénzügykutató szerint túlterveztek, a pénzügyi tárcánál jobb adóbehajtást várnak • Tartható lesz a négyszázalékos államháztartási deficit? • 1998.11.05


    Túltervezték az 1999–es költségvetés bevételi oldalát, s ezért a hiány GDP–hez viszonyított mértéke meghaladja majd a bűvös 4 százalékot – véli a Pénzügykutató Rt. Úgy látják, a folyó fizetési mérleg hiánya félmilliárd dollárral romlik, s ezt már nem fogja fedezni a tőkebeáramlás. Kormányzati körökben erős érvekkel cáfolják a kutatók túltervezett bevételekre vonatkozó állítását.

  • áfatámogatásra 12 milliárd • 1998.11.06


    A jövő évi költségvetésben 12 milliárd forinttal támogatná a kormány az úgynevezett lakásáfa–visszatérítési támogatást – tudta meg a Magyar Hírlap. Az új lakás építése vagy vásárlása alkalmából igényelhető, legfeljebb 400 ezer forintig járó támogatást a kormányprogramban ígért áfa–visszaigénylés helyett vezetnék be, mivel az adó–visszatérítés elütne az Európai Unió szabályozásától.

  • Romlott a fizetési mérleg • A szeptemberi hiány negyedmilliárd dollár • 1998.11.07


    Szeptemberben – egyetlen hónap alatt – 250 millió dollárral romlott a folyó fizetési mérleg – derül ki az MNB előzetes adataiból. A deficit oka az áruforgalom hiánya, ezen belül is a megugró import; de komoly szerepet játszott benne a külföldi befektetők erőteljes tőkejövedelem– (osztalék–) kivonása is.

  • Minimális a mérséklődő infláció hatása • Befagyott lakossági hitelkamatok • 1998.11.09


    A lakossági hitelkamatokat szinte érintetlenül hagyja a mérséklődő ütemű infláció, amely betéti oldalon viszont egy év alatt közel négy százalékot morzsolt le. Elsősorban a versenynek kevésbé kitett lakáshitelek esetében nagyon magas, mintegy 13 százalékos a reálkamat. Sokan a Földhitel– és Jelzálogbank Rt. működésétől várták az olcsóbb hitelt, de csalódniuk kellett. Bár a bank más pénzintézetekhez képest 1–2 százalékkal olcsóbb, így is évi 24–25 százalékon hitelez most, miközben jövőre az átlagos inflációt 10–11 százalékra várják.

  • Megugrottak az adósságszolgálati kiadások • 1998.11.11


    A központi büdzsét nettó 33 milliárd forinttal több nettó kamatfizetés terheli, mint amennyit eredetileg vártak – hámozható ki a jövő évi költségvetéshez mellékelt táblázatokból. Az okok többek között, mint megtudtuk: a tervezettnél nagyobb állampapír–kibocsátás, a forint gyengülése miatt megugrott devizakamatok, az MNB vártnál kisebb költségvetési befizetése.

  • Egyre olcsóbb a sertéshús • Felgyorsult a havi, mérséklődött az éves drágulás • 1998.11.12


    A fogyasztói áremelkedés üteme októberben az előző év azonos havához viszonyítva 12,3 százalék, vagyis tovább mérséklődött a korábbi hónapokban mért éves inflációhoz képest. Szeptemberhez képest viszont 0,9 százalékkal nőttek az árak, s ezzel a havi drágulás üteme újból felgyorsult – derül ki a KSH legfrissebb adataiból.

  • Csökkentették a repokamatokat • 1998.11.12


    Azonnali hatállyal 21,5–ről 21 százalékra mérsékelte tegnap az MNB az egynapos aktív repokamatot, és 18–ról 17,75 százalékra a nála elhelyezett egy hónapos pénzintézeti betétek kamatát. Az egynapos passzív repokamat nem változott. A szeptember 22–ei, egy százalékpontos emelkedés óta most először csökkentek a jegybanki irányadó kamatok.

  • Kilencforintos díj az M3–ason • Évi hatvanmilliárdot javasolnak útfejlesztésre • 1998.11.13


    Januártól kilométerenként 9 forintba kerül az M3–as autópálya egyszeri használata, a havi bérletért 2200, az évesért pedig 20 ezer forintot kell fizetni – döntött a kormány tegnapi ülésén. A jövő évi közútfejlesztési tervekkel kapcsolatban a pénzügyi, illetve a közlekedési tárcánál megtudtuk, hogy egyes konkrét fejlesztési tételeket idő hiányában nem nevesítették a költségvetésben. A kormányülést követően azt is bejelentették, hogy az autópálya–hálózat fejlesztésére jelentősebb hitel felvételéről kezdenek tárgyalásokat.

  • Jövőre már csak 5–6 milliárdot fizet a költségvetés • Garanciavállalások a büdzsében • 1998.11.13


    A Postabank Rt. kötelezettségeire 75 milliárd forintnyi garanciát készülnek vállalni az 1999–es büdzsében. Ebből azonban csak 5–6 milliárdot érvényesítenek a jövő évben – nyilatkoztak kérdésünkre a Pénzügyminisztériumban.

  • Hétmilliárdból védekeznek jövőre • 1998.11.13

  • Költségvetési többlet októberben • Fellendülő import, megugró vámbevételek • 1998.11.13


    Októberben 9,7 milliárd forintnyi többlet keletkezett a központi büdzsében, így a tízhavi deficit 267,9 milliárd forintra mérséklődött. A társadalombiztosítás pénzforgalmi hiánya viszont, ahogy a Pénzügyminisztérium jelentése fogalmaz, a „szokásosnak tekinthető” 10 milliárdos nagyságrenddel nőtt.

  • A Növekedéskutató hazai hajtóerőket keres • Az 5 százalék sem biztos? • 1998.11.14


    Az export önmagában nem lesz elegendő jövőre az 5 százalékos GDP–gyarapodás fenntartásához. Be kell kapcsolni a növekedést előrehajtó új motorokat, ezek pedig főként a belföldi–belső források lehetnek – fejtegeti a Növekedéskutató Intézet legújabb prognózisában.

  • Gyorsul a reálbérek emelkedése • 1998.11.14


    Gyorsul a havi átlagkeresetek vásárlóértékének növekedése – derül ki a KSH adataiból. Az első háromnegyed évben a foglalkoztatottak reálkeresete 3,5 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest, szemben az első három– és az első hathavi reálbérek egyaránt 3,2 százalékos növekedésével.

  • Lassan térül meg az orosz államadósság • Lyuk a büdzsében? • 1998.11.18


    A kormány az orosz és vietnami államadósság visszatérítéséből 25,5 milliárd forintos bevételre számít jövőre, miközben a kincstár szerint legfeljebb 8 milliárd forint folyhat be – tudta meg lapunk. A Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára szerint a várakozás szerződéseken alapul. Információnk szerint viszont számos esetben hiába kötöttek szerződést, évek alatt sem sikerült árut importálni Oroszországból.

  • Szorongatott helyzetben az önkormányzatok • 1998.11.19


    Az MDF kívánságára a kormány hajlik arra, hogy növelje némileg az önkormányzati fejlesztésekre szolgáló címzett és céltámogatásokat a jövő évi büdzsében. Ragaszkodnak azonban a közszférában dolgozók keresetének 13 százalék átlagos emeléséhez, és váltig állítják: a büdzsé igenis biztosítja a forrást a pedagógusok kiemelt bérfejlesztéséhez – derült ki a tegnap futószalagszerűen megrendezett érdekegyeztetőkön.

  • Felpörögtek a beruházások • Komoly gépbeszerzések, kevés új lakás • 1998.11.20


    A beruházási tevékenység az idén felpörgött, s a harmadik negyedévben reálértékben is 18,1 százalékkal bővült az első negyedévben kimutatott 7, illetve a másodikban mért 12,7 százalék után. Mivel a kiskereskedelmi adatok is bővülő fogyasztásra utalnak, a teljes gazdasági teljesítmény (GDP) növekedése is nyilvánvalóan gyorsul.

  • Postabank: a KPMG nem vizsgálhatott volna • Rekordnagyságú kármentés • 1998.11.21


    Az alig több mint hatszázalékos piaci részesedésű Postabank talpra állítása – a tavalyi juttatásokkal együtt – 215 milliárd forintba kerül, míg a többi magyar bank konszolidációjára 400 milliárdot költöttek. Lapunk úgy értesült, hogy nyári bankfelügyeleti vizsgálatot végző KPMG könyvvizsgáló cég nem kaphatta volna meg a megbízást, mivel a versenyhivatal korábban elmarasztalta.

  • Könyveléssel kisebb a hiány • A Postabank rendbetétele óriási teher az államháztartásnak • 1998.11.23


    Főként könyvelési okok miatt az államháztartás idei hiányának mértéke várhatóan nem éri el azt a 6,7 százalékot, amiről Járai Zsigmond pénzügyminiszter a múlt héten az „előző kormány által felhalmozott szemét kitakarítása” kapcsán beszélt. A Postabank rendbetétele és más év végi akciók hirtelen 242 milliárd forint közkiadást okoznak, de ennek egy részét az áPV Rt. állja. Így ismereteink szerint „csak” 5,8, esetleg – kisebb valószínűséggel – 4,5 százalékos hiány várható.

  • 167. Töredék az '56–os intézetnek • Milliárdos vita az egyházak költségvetési támogatásáról • 1998.11.25


    Kormánypárti képviselők megszüntetnék az '56–os intézet és a Politikatörténeti Intézet alapítványainak költségvetési támogatását, derül ki a ma bizottságok elé kerülő módosító javaslatokból. Ugyancsak kormánypárti képviselő szorgalmazza a Magyarok Világszövetségének kiemelt költségvetési támogatását.

  • Az APEH–nél 400 ezer forint az átlagos prémium • Göncz nyugdíjügyben nem kérhet normakontrollt • 1998.11.26


    A nyugdíjemelésről a köztársasági elnök nem kérhet előzetes normakontrollt, mivel ennek szabályait a kormánypártok a költségvetési törvényben rögzítik – derült ki tegnap a parlamenti bizottságok ülésein. Szintén a költségvetési törvényben lehetőséget adnának arra, hogy a honvédelem a közbeszerzési előírásoktól eltekintve bonyolíthassa beruházásait.

  • Bankmentés kötvénydömpinggel • 1998.11.27


    Még idén 182 milliárd forintnyi államkötvényt bocsátanak ki a Postabank tőkejuttatására és arra, hogy az áPV Rt. tartalékot képezzen az önkormányzati gázközművagyon–követelések fedezetére – derül ki a költségvetéshez benyújtott módosításokból. Kötvényt bocsát ki a Reorg Rt. leendő leányvállalata is, 71 milliárdért, hogy kivásárolhassa a Postabank kétes követeléseit – közölték az áPV Rt. sajtótájékoztatóján.

  • Tavaszra egy számjegyű infláció • Surányi: az áSZ–ellenőrzés szokatlan lenne • 1998.11.28


    Már jövő év március–áprilisban 10 százalék alá kerülhet az infláció üteme – érzékelteti monetáris politikai irányelveiben a jegybank. Surányi György szerint a nagy infrastrukturális beruházások (mint például a metróépítés) korlátozhatja a költségvetési politika mozgásterét. A jegybank elnöke szokatlannak nevezte, hogy – mint a kormánypártok szorgalmazzák – az állami Számvevőszék (áSZ) ellenőrizze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodását, hiszen annak felügyelőbizottságában már úgyis a pártok emberei ülnek.

  • Kéthetes betét, kamattender, gyorstender • Finomít a jegybank • 1998.11.30


    Tovább finomítja eszköztárát a jegybank – derül ki a jövő évi monetáris politikai irányelvekből. Így többek között gyorstender–konstrukciót vezetne be a likviditási sokkok levezetésére. A ma egy hónapos jegybanki betét lejárata két hétre rövidülhet. Kiterjesztenék a kötelező tartalékképzést a bankok külföldi forrásaira, drágítva a spekulatív tőke beáramlását.

  • Reggelig vitázhatnak a költségvetésről a honatyák • Törvényt sért a T. Ház? • 1998.12.01


    Az államháztartás rendjét sérti a T. Ház, mivel a törvény szerint tegnapig már a költségvetés sarokszámairól és a fejezeti összegekről kellett volna szavaznia. Ehelyett a részletes vitát folytatták le, és sokszor nem is a módosító javaslatok, hanem általában a büdzsé fölött. Például Pokorni Zoltán oktatási miniszter hozzászólása nyomán újra vita robbant ki arról, vajon megvan–e a fedezet az önkormányzatok költségvetésében a pedagógusok januári 16, majd szeptemberben további 3 százalékos béremelésére.

  • 173.1 Hátralék az áPV Rt.-nél • A bevétel negyede megy el a Postabankra • 1998.12.02.


    Az áPV Rt.-nek még 5,8 milliárd forintot elő kell teremtenie ahhoz, hogy kifizesse a Postabank május 11-ei tőkeemeléséhez szükséges Kereskedelmi és Hitelbank (K & H)-részvények teljes vételárát - tudta meg a Magyar Hírlap. Az év végi kistafírozásra ezen felül 20 milliárd forintot kell áldoznia a vagyonkezelő várt idei, 105-108 milliárd forintnyi bevételéből.

  • állampapírok bankokban • 1998.12.02


    A harmadik negyedévben az állampapírok állománya – piaci áron – 2,7 százalékkal nőtt, a tőzsdei részvényeké viszont 33 százalékkal csökkent. A külföldiek a kezükben lévő államkötvények felét eladták – derül ki a Magyar Nemzeti Bank felméréséből.

  • Bővül a veszteséglista • Járai Zsigmond szerint nincs túlkonszolidáció a Postabanknál • 1998.12.03


    Alaptalannak tartotta Járai Zsigmond pénzügyminiszter azt a gyanút, hogy a Postabankot túlkonszolidálják. Mint tegnap a parlament költségvetési bizottságában elmondta, a bank állami tőkejuttatását annak a 144 milliárd forintos céltartalék–képzési szükségletnek a figyelembevételével számolták ki, amelyet az auditorok a teljes befektetési portfólió és a hitelek 72 százalékának átvizsgálása után állapítottak meg.

  • Januártól drágul a tévézés • 1998.12.05


    Minden bizonnyal már január 1–jétől megemelik a tévé üzemben tartási díját – azaz nem júliustól, mint korábban meghirdették. Kell ugyanis a pénz a közszolgálati televíziók megnövelt támogatására – derül ki abból a módosítójavaslat–csomagból, amelyet a kormány támogat a jövő évi büdzsé keddi szavazása előtt.

  • A büdzsé hiánya 450 millióval duzzad • Nemigen kapnak teret a lobbyk – Újabb másfél milliárd az APEH beruházásaira • 1998.12.07


    A kormány mindössze négy olyan, az 1999–es költségvetéshez benyújtott módosító javaslatot támogat – összesen 253 millió forint értékben –, amely lobbyérdeknek enged teret. A megszavazásra esélyes indítványok zöme nyilvánvalóan a kormány és koalíciója fő vonalát mozdítja elő.

  • A bérek 18,9, az árak 15 százalékkal nőttek • Emelkedő reálkeresetek • 1998.12.08


    Január–októberben, a vállalkozások körében 3,4 százalékkal nőttek a reálbérek a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A reálbér–emelkedés gyorsul, s egyértelműen az infláció mérséklődésének köszönhető.

  • Egyelőre még a jegybank szervezi a külföldi hiteleket • Jövőre 1,8 milliárd dollárnyi államadósságot újítanak meg • 1998.12.09


    A jövőben külföldről a kormány vesz föl kölcsönt az államháztartás finanszírozására, de egyelőre a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) bízza meg a lebonyolítással – mondta el a Magyar Hírlapnak Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Ahhoz ugyanis, hogy a hitel szervezésével a kormány foglalkozzon, külön apparátust kellene kiépíteni – magyarázta.

  • Maratoni szavazás a sarokszámokról • Kilencszáz módosító javaslatból alig több mint százat fogadtak el – A költségvetés hiánya jövőre 374,2 milliárd forint lesz< • 1998.12.09


    Az Országgyűlés 374,2 milliárd forintos hiánnyal jóváhagyta az 1999–es költségvetés sarokszámait. Az államháztartási hiány jövőre a pénzügyminiszter szerint 4 százalék alatt marad. A 900 módosító javaslat közül mindössze 108 ment át a szavazáson.

  • A lehetőségek büdzséje • 1998.12.10

  • Kopint: túlkonszolidálták a Postabankot és az MFB–t • 1998.12.11


    A Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) konszolidációjára szánt összegek bizonyosan túlméretezettek – véli legújabb jelentésében a Kopint–Datorg Rt. A kutatók nem helyeslik, hogy a bankoknak juttatott összegekkel, úgymond, mesterségesen felduzzasztják az idei költségvetési hiányt. A kutatók 4 százalékra teszik a jövő évi gazdasági növekedést.

  • 182. Lefékeződött az infláció • Jegybanki kamatcsökkentés – Javult hitelbesorolásunk • 1998.12.12


    Jó év végi hajrába kezdett a magyar gazdaság. Várakozáson felül mérséklődik az infláció: novemberben az éves drágulás már 11,2 százalék volt, szemben az októberi 12,3 százalékkal. A Magyar Nemzeti Bank nyomban csökkentette a repokamatokat, s ezzel az irányadó hónapos betét az orosz válság előtti szintre, 17 százalékra süllyedt. Javította a magyar valuta– és forintadósság besorolását a Standard and Poor's amerikai hitelminősítő intézet. Az MNB–devizatartalék az e heti márkakötvény–kibocsátás nélkül is meghaladja a 8,5 milliárd dollárt.

  • Napi Magyarország: közpénzből fizetnék? • 1998.12.12


    A Magyar Hírlap megvásárlásának az lenne a célja, hogy jobb árat lehessen elérni a Postabank–sajtóportfólió eladásakor – tájékoztatott lapunk kérdésére Gansperger Gyula, az áPV Rt. elnök–vezérigazgatója. ám kettőn áll a vásár – tette hozzá, lapunk tulajdonosára utalva.

  • Postabank–tőkeemelés 745 százalékon • Megszabadulnak a kockázatoktól • 1998.12.16


    A Postabank bruttó értéken 366,5 milliárd forintnyi kockázatos portfólióval rendelkezik, ennek azonban több mint felét magának tartja meg, és „csak” 156,8 milliárd forinton nyilvántartott csomagot ad el a Reorg Apport Rt.–nek és a Postabank Workout Kft.–nek – értesült a Magyar Hírlap. Az eladott követelések a kockázatosabbak, a bank általuk 103,4 milliárd forintnyi céltartalék–képzési kötelezettségtől szabadul meg.

  • Az állami bankok az áPV Rt.–hez kerülhetnek • 1998.12.17


    A kormány az áPV Rt. alá rendelné az összes, még állami tulajdonú bankot és pénzügyi céget – derült ki egy, a költségvetési bizottságban tegnap tárgyalt módosító javaslatból. Az MSZP és az SZDSZ este kivonult a bizottság üléséről, mivel a kormány szerintük olyan új indítványokkal állt elő, amelyek a költségvetési törvénynek a Parlament által korábban nem tárgyalt passzusait érintik. A T. Ház a jövő hét keddjén szavaz a második körben az 1999–es költségvetésről.

  • Kockázatleépítés a Postabanknál • 1998.12.17


    A Postabank bruttó értéken 366,5 milliárd forintnyi kockázatos portfólióval rendelkezik, s ennek több mint felét a későbbiekben is maga kezeli. A kockázatosabb hiteleket, befektetéseket azonban eladja a Reorg Apport Rt.–nek és a Postabank Workout Kft.–nek. Ezt mutatja, hogy az átadásra kijelölt kockázatos portfólióknak 66 százalékát, a nála maradóknak viszont csak 22 százalékát kell céltartalékkal lefednie.

  • GKI Gazdaságkutató: 150 milliárddal nagyobb a büdzsé hiánya • Jövőre egy számjegyű infláció • 1998.12.18


    A bevételeket 100 milliárd forinttal túl–, a kiadásokat 50 milliárddal alultervezték a jövő évi büdzsében – állítja a GKI Gazdaságkutató Rt. Ugyanakkor úgy látják: az infláció már februárban egy számjegyű lesz, és 1999 végére 8,5–9 százalékra mérséklődik. Felméréseik szerint tovább romlottak a gazdasági szereplők várakozásai.

  • Kompromisszum a privatizációs többletbevételek ügyében • Az ellenzék dönthet az MNB ellenőrzéséről • 1998.12.21


    A kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az állami Számvevőszék (áSZ) évente ellenőrizze a jegybank gazdálkodását. Mivel ehhez a képviselők kétharmadának is hozzá kellene járulnia, a labda az MNB függetlensége ügyében az ellenzékhez került – vehető ki azokból a kabinet által támogatott módosítójavaslatokból, amelyek a költségvetés holnapi szavazásán kerülnek terítékre. Az esélyes javaslatokból kiderül az is, hogy létrejött a kompromisszum a pénzügyi tárca és az áPV Rt. között az idei privatizációs többletbevételek fölhasználásáról.

  • Mégis emelik a képviselők fizetését • 1998.12.23

  • Jó félmilliárd dollárt törlesztett az MNB • Romlott a fizetési mérleg • 1998.12.23


    Az első tíz hónapban 1445 millió dollárnyi hiány keletkezett a fizetési mérlegben, több mint kétszer annyi, mint a tavalyi hasonló időszak számlájára írható 685 millió dollár – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A hiánynak csak kétharmadát finanszírozza a tőkebeáramlás adósságot nem növelő része. A nettó adósság mégis csökkent az év eleje óta, döntő részben az MNB törlesztései miatt.

  • Név szerint szavaztak a nyugdíjemelésről • Nem ellenőrzi az áSZ a jegybankot • 1998.12.23


    Mégsem ellenőrzi a számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását – döntött az 1999–es költségvetés részletszavazásán az Országgyűlés, szembehelyezkedve a kormány ajánlásával. Egy másik „renitens” szavazás szerint a hátrányos helyzetű megyék kiemelt támogatását a munkaerő–piaci alap és egyes tárcák meghatározott kereteiből fedezik.

  • Deutsch és Csúcs sem támogatta, hogy a számvevők ellenőrizzék a jegybankot • Vegyesen szavaztak a kormánytagok a képviselők fizetésemeléséről • 1998.12.24


    Három fideszes és két kisgazda képviselő – köztük Deutsch Tamás és Csúcs László – nemmel szavazott kedden, amikor az MNB számvevőszéki ellenőrzése került terítékre. Az ellenzék persze ettől függetlenül is meg tudta volna akadályozni, hogy az áSZ évenként ellenőrizze a jegybankot. A nyugdíjemelésről tartott név szerinti szavazásnál inkább a le nem adott voksok érdemelnek figyelmet: így például Tölgyessy Péteré (Fidesz) és Tardos Mártoné (SZDSZ).

  • Megugró támogatások, feszített bevételi tervek • Ma szavaznak a jövő évi költségvetésről • 1998.12.28


    Igen erőteljesen – számításunk szerint 19,3 százalékkal – nő jövőre a központi és országos hatáskörű szervek támogatása. Amihez persze az kell, hogy a parlament ma megszavazza a költségvetési törvényt; de az is, hogy teljesüljenek 1999–ben az igencsak feszített adóbevételi előirányzatok.

  • Terjeszkedő költségvetés • 1998.12.29

  • Euro a valutakosárban • 1999.01.05


    A magyar külgazdasági kapcsolatoknak, a monetáris politikai orientációnak egyaránt az felelne meg, ha a forint árfolyamát már most teljes mértékben az európai közös valutához igazítanák. A devizapiaci kockázatok kezelése azonban egyelőre indokolja a vegyes valutakosár alkalmazását – derül ki egy, az MNB–ben készült, igaz, nem a jegybank hivatalos véleményét tükröző műhelytanulmányból.

  • Erősödő forint, zuhanó hozamok • Újra beáramlik a tőke • 1999.01.05


    Tovább erősödött a forint a bankközi devizapiacon, s a tegnapi záráskor már csak 0,3–0,5 százalékkal bizonyult gyengébbnek az árfolyamsáv erős szélénél. Közben az állampapír–piaci hozamok a különféle lejáratokra 0,13–0,4 százalékponttal zuhantak, amiben a kül– és belföldi érdeklődés egyaránt szerepet játszott. A külföldiek érdeklődését mutatja, hogy decemberben több mint 50 milliárd forinttal duzzadt a kezükben lévő államkötvény–állomány.

  • A sáv aljáig erősödött a forint, tovább zuhantak a hozamok • Jön a tízéves kötvény? • 1999.01.06


    Az állampapírpiacon folytatódott a hozamesés, és – ami ezzel összefügg – a sáv aljáig erősödött a forint a bankközi devizapiacon. Az összefüggés – állampapír– és bankközi piaci elemzők egybehangzó véleménye szerint – az, hogy a külföldiek változatlanul élénk érdeklődést mutatnak a magyar kötvények iránt.

  • Itt a tízéves államkötvény • 1999.01.07


    Tízéves lejáratú, fix kamatozású kötvényt bocsát aukcióra mához egy hétre az államadósság–kezelő Központ. A hozamcsökkenés kedvező feltételeket teremt e hosszú lejáratú állampapírok eladására.

  • Nagyobb a tavalyi deficit a vártnál • 1999.01.08


    Az államháztartásban tavaly a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva 4,7 százalékos hiány keletkezett a nagy év végi bankkonszolidációk és áPV Rt.–nek juttatott tartalék nélkül. Ezekkel együtt a hiány mértéke 6,9 százalék – értesült a Magyar Hírlap.

  • Rövid táv, hosszú táv • 1999.01.08

  • Nőtt a vállalkozói kamatrés • Óvatosak voltak a bankok novemberben • 1999.01.11


    A vállalkozói és a lakossági kamatok tavaly novemberben – az orosz válság, a jegybanki kamatemelés okozta októberi csúcs után – mérséklődni kezdtek. A vállalkozói hitelek esetében azonban óvatosabb kamatcsökkentőknek bizonyultak a bankok, mint a betétek oldalán, így a kamatrések megnőttek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

  • Járai: ha idén megugrik a fogyasztás, akkor 2000–ben jön a szigorítás • Adókönnyítés, kevesebb kedvezménnyel • 1999.01.11


    A pénzügyminiszter változatlanul bízik abban, hogy idén megugranak az adóbevételek, sőt az erre vonatkozó előirányzatok szerinte még túl is teljesülhetnek. Járai Zsigmond lapunknak adott interjújából az is kivehető, hogy hajlik a személyi jövedelemadózás szellemi tevékenységekhez és befektetésekhez kapcsolódó kedvezményeinek eltörlésére, de ugyanakkor az adókulcsok mérséklésére is. A jövőben kivetné a kamatadót és értékalapra helyezné a helyi ingatlanadót. Lehetségesnek tartja, hogy az idén növekvő fogyasztás miatt szigorúbb költségvetést kell készíteni 2000–ben.

  • Leállás, kevesebb rendelés az óév végén • Esett a menedzserindex • 1999.01.12


    Több mint tíz ponttal esett decemberben az előző havihoz képest a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság által, a feldolgozóipari cégek körében mért beszerzési menedzser– index. Az MLBKT ezt a szokásos év végi leállásokkal, a zárókészletek leszorításával magarázza, de szembetűnő, hogy 1997. utolsó hónapjában lényegesen kedvezőbb konjunktúrát mutattak ki.

  • Tizenkét hónap alatt 7,1 százalék • Mérsékelt ipari áremelkedés • 1999.01.12


    Az ipari termelői árak novemberben 0,1 százalékkal mérséklődtek októberhez képest. Ez azonban az csökkenő exportárakkal magyarázható, hiszen belföldön 0,3 százalékkal drágult az ipari értékesítés. Az építőiparban jelentős – egyetlen hónap alatt 2,3 százalékos – drágulást mértek.

  • Látványosan lassul az áremelkedés • Közel a tízszázalékos inflációs küszöb • 1999.01.13


    Decemberben 10,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi év utolsó hónapjához képest – jelentette a KSH. Ez látványosan lassuló inflációt jelent, hiszen 1997 végén még 18,4, tavaly júniusban 14,2, s még novemberben is 11,2 százaléknyi, az előző év azonos havához viszonyított drágulást mértek. Elemzők egybehangzóan állítják: már most, januárban egy számjegyű inflációra számíthatunk.

  • Pécs perelné a tárcát • 1999.01.13


    A Környezetvédelmi Minisztérium (Köm) megtagadta annak a korábban megítélt támogatási összegnek a kifizetését, melyet Pécs városa egy hulladéklerakó megépítésére nyert el. A beruházás elkészült. Ha a tárca nem változtatja meg a döntést, a pécsi önkormányzat bírósághoz fordul.

  • Vége az átmenetnek? • 1999.01.14

  • Az ősszel vártnál kevesebb áfa, társasági adó folyt be a büdzsébe • Postabankkal együtt 541,9 milliárdos hiány • 1999.01.15


    Az adóbevételekből több folyt be 1998–ban, mint amennyit a büdzsében terveztek, de kevesebb, mint amennyit ősszel beharangoztak. Utóbbi várakozáshoz képest az áfaelmaradás önmagában is 29 milliárd forint. Az év végi Postabank– és MFB–konszolidációval, az áPV Rt. alapjuttatásával – és a privatizációs bevételekkel – együtt 541,9 milliárd forint hiány keletkezett a központi költségvetésben.

  • Forintszűkében a bankok • Erőteljes hozamelkedés • 1999.01.16


    Hirtelen megemelkedtek tegnap a hozamok a másodlagos állampapírpiacon, holott csütörtökön már – az előző napi, tengerentúlról kiinduló felbolydulás után – jelentős csökkenés következett be. Ezúttal azonban távolról sem a brazil válságban, sokkal inkább a hazai bankok likviditáshiányában kell keresnünk az okokat – vélik az elemzők.

  • Öt százalék felett a tavalyi növekedés? • Érzékeny GDP–számítások • 1999.01.18


    A Központi Statisztikai Hivatal nem szolgáltatott a napokban adatot a Pénzügyminisztériumnak az 1998. évi bruttó hazai termék (GDP) folyó áras értékéről – nyilatkozott kérdésünkre Mellár Tamás, a KSH elnöke. A PM legutóbb úgy tájékoztatott, hogy a KSH korábbinál kedvezőbb GDP–adata miatt „javult” egytized százalékponttal a tavalyi államháztartási hiány mértéke.

  • Vissza a bankbetétekhez • A GDP 8,5 százalékára duzzadtak a megtakarítások • 1999.01.19


    Kiugró mértékű, nettó 119,6 milliárd forintnyi megtakarítást könyvelhettek el a háztartások a múlt év utolsó hónapjában – derül ki az MNB előzetes adataiból. A tavalyi év egészében is feltűnően gyarapodott a magtakarítás: a GDP–hez viszonyított mértéke elérte a 8,5 százalékot, szemben az 1997. évi 7,7 százalékkal.

  • Mérséklődött az adósságszolgálat • 1999.01.20


    A költségvetés tavalyi, 644 milliárd forintnyi nettó kamatkiadásai csaknem hajszálra megközelítik az 1997–es csúcsot, viszont a hazai össztermékhez (GDP) képest ez már csökkenő terhet jelent – számítható ki a pénzügyi tárca adataiból. Az orosz válság alatt elapadt a központi számlából a pénz, de az év utolsó hónapjában megint sikerült a kincstárnak túlfinanszíroznia önmagát állampapír–piaci kibocsátásaival. Némileg nőtt a forintadósság aránya a deviza rovására – és nem csak a Postabanknak és az áPV Rt.–nek év végén juttatott kötvények miatt.

  • Megkétszerezték a nyereség kivitelét • 1999.01.21


    Duplájára emelkedett tavaly a megelőző évihez képest a külföldiek tulajdonosi részesedései után élvezett jövedelmek kivonása – derül ki a Magyar Nemzeti Bank első tizenegy havi előzetes adataiból. 1998. január–novemberben ugyanis 627, egy évvel korábban pedig 326 millió dollárnyi úgynevezett nem adósságtípusú befektetésekből – azaz tulajdonosi részesedésekből – szerzett jövedelem áramlott ki.

  • Jön a kéthetes repo • 1999.01.21


    Március 1–jétől 14 napra csökkenti a jegybank a pénzintézetek nála elhelyezhető betéteinek (passzív repo) ma 28 napos futamidejét. Az MNB ezzel mérsékelné a kamatingadozásokat.

  • Az állampapírok tavaly 23 százalékot fialtak • 1999.01.22


    Nagyon magas, 39 százalék a devizaadósság aránya és kicsi, 36 százalék a fix kamatozású kötvények részaránya az államadósságon belül – derült ki az államadósság–kezelő Központ tájékoztatóján. A bruttó államadósság 1998 végén 6166 milliárd forint volt, a GDP 60,2 százalékát tette ki, szemben az egy évvel korábbi 62,9 százalékkal.

  • Britek vennék meg Paksot • 1999.02.02


    A kormányprogrammal ellentétben befolyásos körök foglalkoznak a Magyar Villamosművek (MVM) Rt. társasága, a Paksi Atomerőmű és az alaphálózat privatizálásának gondolatával – állította a gazdasági bizottság ülésén Schalkammer Antal MSZP–s képviselő, a bányászszakszervezet vezetője. Szerinte még az atomerőmű bérbeadásának lehetősége is felmerült. Minderre nem reagált a Magyar Energia Hivatal igazgatója, Horváth J. Ferenc, aki az ülésen a szervezet 1997–98–as tevékenységéről számolt be.

  • Visszafoghatják a kereslet növekedését • 1999.02.02


    Restrikció, azaz keresletcsökkentés nem képzelhető el, de esetleg elkerülhetetlenné válhat, hogy visszafogják a kereslet növekedését, megakadályozva a külső egyensúly romlását. Ez esetben nem csak a monetáris politikát, hanem a gazdaságpolitika egészét át kell gondolni – fejtette ki Kovács álmos, az MNB alelnöke a parlament gazdasági bizottsága előtt.

  • Nyílik az export–import olló • Az Orbán–kormány ragaszkodott elődje előrejelzéseihez – Kivitelfokozás a Chikán–csomag súlypontjában • 1999.02.03


    Bár 1998 őszén már ismert volt a nemzetközi pénzügyi válság és a lassuló növekedés veszélye, a pénzügyi tárca ugyanazokkal az előrejelzésekkel terjesztette be az idei költségvetést, mint amelyekben már az előző kormány is gondolkodott. Nem számoltak a szétnyíló „export–import ollóval”, azaz a behozatal és a kivitel növekvő ütemkülönbségével. Az ipari tárca most vág neki, hogy kidolgozza az olló összébb zárását megcélzó intézkedéscsomagot.

  • Jön a határidős államkötvény • Részvénypiaci engedmény a külföldieknek • 1999.02.04


    Rövidesen új termék jelenik meg a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT): a határidős államkötvény. Bevezetéséről e hónap végén vagy márciusban dönt a tőzsdetanács – tudta meg a Magyar Hírlap. A BÉT ugyanakkor közölte: február 8–ától a külföldiek megbízást adhatnak a határidős egyedi részvények adásvételére.

  • Zárt ülés a CW bankról • Elnagyolt az MNB beszámolási kötelezettsége • 1999.02.05


    Elnagyolt az MNB beszámolási kötelezettségének szabályozása – vélte kérdésünkre Kósa Lajos elnök (Fidesz–MPP) a parlament számvevőszéki bizottságának zárt ülése után. Kovács árpád, az állami Számvevőszék elnöke sajtótájékoztatón úgy vélte: a jegybank függetlensége nem jelent ellenőrizhetetlenséget.

  • Drágult decemberben a zöldség, a krumpli • Tavaly szétnyílt az agrár–ipari árolló • 1999.02.06


    A múlt év utolsó hónapjában megugrottak a felvásárlási (termelői) árak a mezőgazdaságban: 7,5 százalékkal emelkedtek novemberhez képest. 1997 decemberéhez viszonyítva azonban még így is 5,5 százalékkal olcsóbbnak bizonyult a felvásárlás – jelentette a KSH. Az agrár–ipari árolló igencsak szétnyílt a múlt év folyamán.

  • A feldolgozókapacitások 79 százaléka hasznosul • Javuló építőipari kilátások, mérsékelt áremelések • 1999.02.08


    Januárban a feldolgozóipari cégek jobbnak értékelték a helyzetüket, mint októberben, de rosszabbnak, mint egy évvel ezelőtt. Az építőipari cégek kilátásai tovább javultak – állapítja meg legújabb konjuntúrafelmérésében a Kopint–Datorg Rt.

  • Jogértelmezési vita a Simicska–ügyben • Járai még nem lép • 1999.02.09


    A Legfőbb Ügyészségen jogértelmezési vita alakult ki. Ennek lényege: Simicska Lajos nem gyanúsítottja a Kaya Ibrahim útlevelére eladott cégekkel kapcsolatos nyomozásnak, csupán az egyik érintett cég egykori tulajdonosa.

  • Egyszerűsítené az adórendszert a pénzügyi tárca • 1999.02.09


    Csütörtökre készül el a pénzügyi tárca azzal a jelentésével, amely az áPTF újabb bankcsődökben viselt felelősségével foglalkozik – mondta el egy sajtóbeszélgetésen Járai Zsigmond pénzügyminiszter. A fizetési mérleg egyensúlyi helyzete semmiféle rendkívüli intézkedéscsomagot nem indokol – jelentette ki.

  • Bokros leckéje • 1999.02.10

  • Az osztalék miatt nőtt januárban a társasági adó befizetése • Meghökkentő tőkejövedelem–kivonások • 1999.02.11


    A független kutatók eltérően vélekednek a fizetési mérleg tavalyi, minden várakozást felülmúló hiányáról. Mint arról beszámoltunk, az MNB előzetes adatai szerint decemberben 660 millió deficit keletkezett, s ezzel az 1998. évi hiány megközelítette a 2,3 milliárd dollárt. Meghökkentő jelenség a külföldiek megugró osztalékjövedelem–kivonása.

  • CW bank: 290 millió dollár a céltartalék • Ellenőriznék a jegybankot • 1999.02.12


    Kikristályosodnak az álláspontok a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésének vitájában. Bár Surányi György MNB–elnök az ellenőrzés hármas rétegéről számolhatott be a parlamentben, Járai Zsigmond pénzügyminiszter és a koalíciós pártok nagyobb kontrollt kívánnak, és megerősítenék a jegybank felügyelőbizottságát, amely négy parlament által és két pénzügyi tárca által delegált tagból áll. Előzetes adat szerint 1998 végén az MNB bécsi leánybankjának kétes kinnlevőségei után képzett céltartaléka elérte a 290 millió dollárt.

  • Mind több hitelt vesznek fel a vállalatok • Duzzadó pénzállomány • 1999.02.16


    Felgyorsult januárban a pénzmennyiség éves növekedése: a készpénz és a látra szóló betétek összege 23,5 százalékos gyarapodott, jóval felülmúlva a 9,8 százalékos inflációs ütemet. A vállalati hitelállomány tovább emelkedett – derül ki az MNB előzetes adataiból.

  • Jól teljesített az ipar • 1999.02.17


    Tavaly az ipar termelése 12,6 százalékkal, értékesítése pedig 13,3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az ipar exportja 28,9, hazai eladásainak értéke pedig 3 százalékkal nőtt – derül ki a KSH adataiból. A Magyar Hírlap számításai szerint a feldolgozóipar a foglalkoztatás növelése mellett is fokozni tudta termelékenységét, miközben alig nőtt a fajlagos bérráfordítás.

  • Tavaly a reálkeresetek 3,6 százalékkal nőttek • Még van mit behozni a Bokros–csomagból • 1999.02.17


    Tavaly a reálkeresetek 3,6 százalékkal nőttek – jelentette a KSH. Vásárlóértékük ezzel még mindig nem érte el az 1994–es szintet. Az adatokból az is kitetszik, hogy a közigazgatásban 1300–1400 fővel nőtt a létszám az új kormány hivatalba lépése után.

  • Élénkült a kiskereskedelem • 1999.02.18


    Decemberben erőteljesen fellendült a kiskereskedelmi forgalom, s reálértékben 17,5 százalékkal múlta felül 1997 utolsó hónapjának bevásárlásait. A tavalyi évi teljes forgalom 1993 óta először nőtt, mégpedig csaknem 9 százalékkal – jelentette a KSH.

  • Horribilis pénzmaradványok a büdzsében • Az első havi hiány 59 milliárd • 1999.02.18


    A központi költségvetés 59,1 milliárd forintnyi hiányt produkált januárban. A teljes államháztartási deficit az előzetes adatok szerint 90,2 milliárd, megközelíti az éves előirányzat 20 százalékát. Az egyik központi számlára 30,9 milliárd forint özönlött a tavaly év végével megszüntetett négy állami pénzalap „örökségeként”.

  • Kommunikációs zavar • 1999.02.19

  • Zárolja a kormány a büdzsé tartalékát • Járai szerint a felügyelet elnöke ferdített • 1999.02.20


    Befagyasztja a kormány a kedvezőtlen folyamatok esetére a költségvetés 40 milliárd forintnyi tartalékát – jelentette be Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Szerinte a kormány egyetlen tagja sem dolgozna együtt szívesen Tarafás Imrével, az állami Pénz– és Tőkepiaci Felügyelet elnökével. Surányi György jegybankelnök megerősítette: az áPTF szerinte is aktívabban ellenőrizhette volna a bankokat, de nem biztos abban, hogy jogilag fennállnak–e az elnök leváltásának feltételei. Járai leszögezte: ennek eldöntése a kormányfőre tartozik.

  • Az év végén lassult a növekedés • Gyarapodó beruházások • 1999.02.20


    Tavaly a beruházások reálértéke 10,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte a KSH. A negyedik negyedévben a növekedés 8,2 százalékra lassult; ez még kedvezőtlenebb színben tünteti föl az épp akkor romló fizetési mérleget.

  • A külföldiek forintban is finanszírozták a fizetési mérleghiányt • A deficit 2,3 milliárd dollár • 1999.02.23


    Tavaly kereken 2,3 milliárd dollárnyi deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben, a devizában fennálló adósság az év végén bruttó 23,2, nettó 8,9 milliárd dollárt tett ki. Elemzők vitáznak a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter magyarázatával, hogy a fizetési mérleg tavalyi 1,3 milliárd dolláros romlását az 1997–98–as költségvetés fellazulása okozta volna.

  • Boros megduplázná a PHARE–pénzeket • 1999.02.24


    Idén kétszer annyi pénzt kötnek le PHARE–programokra, mint tavaly – közölte Boros Imre, az illetékes tárca nélküli miniszter a parlament költségvetési bizottsága előtt. Ez 150–160 millió euróra (mintegy 39 milliárd forintra) kötendő szerződést jelent.

  • Növekvő vállalati hitelállomány • 1999.02.26


    A vállalatok 16,1 százalékkal több hitelt vettek igénybe tavaly az év végén, mint az év elején – derül ki az MNB adataiból. A jegybanki vásárlóerő–kivonás felerősödött december folyamán.

  • Visszaforgatják profitjukat a külföldi tőkések • Gyorsabban nő a GDP a felhasználható jövedelemnél • 1999.02.27


    Az utóbbi években gyorsabban nőtt a bruttó hazai termék (GDP), mint a bruttó nemzeti jövedelem (GNI, régebbi nevén GNP). Vagyis a jövedelmek termelése mögött elmarad az idehaza felhasználható jövedelmek gyarapodása – derül ki a KSH legújabb számításaiból. A képet azonban árnyalja, hogy a külföldi befektetők jövedelmük jelentős részét újra befektetik.

  • Kilencszázmillió dollár áramlott be az államkötvényekbe • Nőtt a külföldi adósság • 1999.03.01


    Az ország devizában fennálló adóssága csökkent 1998–ban – mégis nőtt a külső adósság. A külföldiek ugyanis tetemes összeget – az MNB szerint 869 millió dollárt, azaz 176,4 milliárd forintot – fektettek be forintban jegyzett államkötvénybe. Más szóval az 1,3 milliárd dollárral duzzadó fizetésimérleg–deficitet részben az fedezte, hogy az ország forintban adósodott el a külföld felé.

  • Belföldön emelt árat az ipar • 1999.03.02


    Az ipar termelői árai januárban 0,2 százalékkal emelkedtek decemberhez és 4,4 százalékkal a tavalyi első hónaphoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A mérsékelt áremelkedés ellenére kedvezőtlen volt, hogy az ipar belföldön drágította eladásait, míg a külpiacokon tavaly november óta egyfolytában kénytelen csökkenő árakon értékesíteni.

  • A tartalékok fel–, a külföldiek kezén levő papírok leértékelődtek • Tetemes átértékelődések • 1999.03.02


    Magyarország nettó devizaadóssága 367 millió dollárral csökkent a tavalyi év folyamán – derül ki a Magyar Nemzeti Bank részletes fizetési mérleg adataiból. Az adósságcsökkenésnek azonban csak kétharmada köszönhető a tényleges tranzakcióknak; egyharmad az adósság átértékelődésének – a keresztárfolyam–változásoknak – az eredménye.

  • Érzékeny külföldi közadósság • 1999.03.03


    A kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank csaknem 1,9 milliárd dollárnyit dolgozott volna le tavaly devizában fennálló adósságából – ám az adósságállomány „mindössze” 1,1 milliárddal csökkent. A keresztárfolyamok ugyanis időközben 750 millió dollárral felértékelték az amerikai pénzben nyilvántartott külső közadósságot.

  • Javultak a külkereskedelmi cserearányok • A bérmunka „rejtélyei” • 1999.03.05


    Tavaly 3 százalékkal javultak a külkereskedelmi cserearányok – számítottuk ki a KSH legújabb adatai alapján. A vámstatisztikai adatok rosszabb áruforgalmi mérleget mutatnak, mint az MNB fizetésimérleg–adatai. A fő ok világos, mégis új statisztikai rejtvényt ad föl: évről évre több bérmunkához felhasznált anyagot hoznak be, mint amennyit kivisznek. Azaz a bérmunka itthon egyre csak halmozódik...

  • Piaci kamatcsökkenés • 1999.03.06

  • Bizalmatlanság a fejlődő piacokkal szemben • 1999.03.08

  • Kedvezően alakult a januári fizetési mérleg – 5800 pont fölé emelkedett a BUX • Fellélegzett a budapesti tőzsde • 1999.03.09


    Kedvező fejleményről adhatott hírt a jegybank: januárban a fizetési mérleg hiánya „mindössze” 171 millió dollár. Ez lényegesen kedvezőbb a várakozásoknál, sőt a korábbi évek első hónapjában keletkezett deficitnél is. A budapesti tőzsdeindex máris 468 ponttal emelkedett a múlt hét végéhez képest, s elérte az 5804 pontot. Elemzők nem zárják ki, hogy a jobb fizetési mérleg a fékeződő gazdasági növekedés jele.

  • Lezárják a BB–ügyet • 1999.03.09


    1998 végével lezárult a Budapest Bank (BB) Rt. privatizációja kapcsán 1997 októberében, 9,5 milliárd forintért átvett rossz követelések ügye – közölték kérdésünkre a Pénzügyminisztériumban. Más forrásból megtudtuk: 400–500 millió bevételt még vár a követeléskezelő – közvetett állami tulajdonban lévő – Facultas Kft., ám ezt várhatóan köztartozásként kezelik és az APEH–nek fizetik majd be.

  • A növekedést 3,5, a büdzsé hiányát 5 százalékra teszik • Kiigazítást ajánl a GKI Rt. • 1999.03.10


    A GKI Gazdaságkutató Rt. nem tartja elérhetőnek azt a kormányzati célt, az államháztartási hiány az idén ne haladja meg a GDP 4 százalékát. Sőt, mint Vértes András elnök és Akar László vezérigazgató kifejtette, az 5 százalékos hiányhoz is 40–50 milliárdos egyenlegjavító lépéssorozatra van szükség. Az MNB–nek azt ajánlják: tartsa magasan a reálkamatokat.